Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
2682 Ebből az értelmezésből az vezethető le, hogy a törvényhozónak bizonyos döntési szabadsága, mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy az adott tárgykörben mit k íván minősített többséggel szabályozni. Úgy ítélem meg tehát, hogy a tevékenységgel összefüggő részletes szabályok közé a törvényhozó joggal illesztheti be ezeket a garanciális előírásokat, melyek azt zárják ki, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat egy ak ár 50 százalék + 1 szavazattal rendelkező kormány más struktúrába szervezze. Meggyőződésem, hogy a szolgálatokat nem lehet kormányzati periódusonként, az aktuális koalíció mentén átszervezni. Mindezzel kapcsolatosan tehát azt szeretném világossá tenni, hog y a szervezetrendszer minősített többségű szabályozása elvi jelentőségű, nem pedig a sokak által túldarabolt struktúrát szeretnénk örök időkre bebetonozni. Ha most a szervezetrendszert nem minősített többséggel szabályozzuk, akkor a döntésünk azt jelenti, hogy ez a témakör többé a nagyobb garanciát jelentő, minősített szabályozást igénylő körbe nem vonható be. Az ellenzéki képviselőkkel maximálisan egyetértek abban, hogy a törvényjavaslatban szereplő struktúra nem a legideálisabb megoldás, de lassan hat éve működik, ezen idő nagyobb része az MDFkormány idejére esik. Elvi vitánk ott van, hogy mi nem tartjuk szerencsésnek a szolgálatok kormányzati periódusonkénti átszervezését. Ezért tisztelettel és nyugodt szívvel ajánlom elfogadni azt a megoldást, hogy a tö rvényt most minél szélesebb, a szervezetrendszert is magába foglaló garanciával együtt fogadjuk el, és 1997ben, alapos szakmai előkészítést követően - mint ahogy erről a bizottságban már többször szót váltottunk, megegyeztünk, sőt országgyűlési határozati szövegtervezetet is készítettünk - egy többpárti konszenzus alapján egyszerűsítsük a szervezetrendszert. A törvényjavaslat leginkább közérdeklődésre számot tartó része a biztonsági ellenőrzéssel és a biztonsági vé delemmel kapcsolatos fejezet. Itt is fogalmazódtak meg eltérő vélemények, így szeretném még egyszer röviden felvázolni az általunk választott szabályozási modell logikáját. Alapvető biztonsági érdek, hogy garantálni tudjuk az állami szervezetrendszer külső , jogellenes befolyástól mentes működését, illetve az illetéktelen személyek elől megvédjük a minősített védett információkat. Ehhez kötődően a szolgálatok három területen kaptak feladatot. Az egyik feladatkör az ellenséges titkosszolgálati szervezetek tev ékenységének feltárása, a terrorszervezetek felderítése és az alkotmányos működést jogellenesen befolyásolni igyekvő, leplezett törekvések elhárítása. Tehát egyik oldalon a szolgálatok tevékenységének tárgya maga a jogellenes befolyásolást célzó szervezet. A másik feladatkör a biztonsági ellenőrzés. Ennek keretében a szolgálatok az állami működés szempontjából legfontosabb titokhordozó, illetve a legfontosabb döntéshozó vagy döntéselőkészítő személyek tekintetében vizsgálják azokat a kockázati tényezőket, a melyek kihasználásával működésük befolyásolhatóvá válhat. E második körben tehát a szolgálatok azokat a potenciális veszélyforrásokat térképezik fel, ahol az állami működés - az egyes személyeknél lévő kockázati tényezők kihasználása által - sérülhet. A ha rmadik terület pedig a védelem. A szolgálatok nem végezhetnek az egész társadalomra kiterjedő totális elhárítást, az állami működés megzavarására irányuló jogellenes tevékenységre utaló jeleket folyamatosan ebben az értelemben csak az államhatalmi szervek csúcsán lévő személyek környezetében kutatják. Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a végrehajtó hatalom részei, szűrőkutató jellegű átvilágítást nem végezhetnek a többi hatalmi ág élén álló személyek vonatkozásában. (12.40) Ez indokolja azt, hogy a védelem és az ellenőrzés személyi köre egymástól eltér. Az értelmezésbeli problémákat általában a 67. § (4) bekezdése okozza, ugyanis ez arról rendelkezik, hogy a védelem alá eső tisztségeket betöltő személyek közül hármat kinevezésük előtt egy szeri biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni. Ezek: a nemzetbiztonsági bizottság tagjai, a titkos információgyűjtést engedélyező bírók és a miniszterek. E kör elsősorban a nemzetbiztonsági
