Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
2680 jogalkalmazásra csak az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben kerülhet sor, de erre vonatkozó garanciát a törvényjavaslat több helyen is tartalmaz. Az alkotmány idézett szakaszában a tilalom az al apvető jog lényeges tartalmának korlátozására, az alapjog teljes kiürítésére vonatkozik. Megnéztünk néhány alkotmánybírósági döntést, amikor az Alkotmánybíróság ezen rendelkezésre alapozva semmisített meg jogszabályokat. Az egyik ilyen döntés volt a halálb üntetés alkotmányellenességének kimondása, hisz a büntetés az életet és az emberi méltóságot biztosító jogok teljes kiürítését jelentené. A másik határozat a katonák szolgálati szabályzatának azon tilalmát semmisítette meg, mely szerint a katona szolgálati helyén társadalmi szervezetet nem alapíthat, illetőleg a már működő ilyen szervezet alapszervezetéhez nem csatlakozhat. Mint látható, itt is totális volt a tiltás. Az alapjog lényeges tartalmát tehát az olyan állami behatolás korlátozza, amelynek folytán az alapjog védelmi funkcióját már nem tudja kifejteni. A lényeges tartalom ott kezdődik, ahol a még megengedhető korlátozás végződik - állapítja meg az egyik alkotmánybírósági határozathoz fűzött párhuzamos indoklás. Mindez a törvényre vonatkoztatva azt je lenti, hogy az lenne az alapjog lényeges tartalmának korlátozása, ha például a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai bármely okból, bármely ideig - akár saját elhatározásukból - lehallgathatnák az érintett személy lakását. Természetesen erről szó sincs, a törvényjavaslat pontosan meghatározza a 90 napos határidőt, a konkrét feladatokat, a külső engedélyt és az arányossági klauzulát. Őszintén szólva kissé értetlenül állok az ellenzék ezzel kapcsolatos reagálását illetően, hiszen az általam felvázolt logik a kellett hogy vezérelje a korábbi kormányt és pártjait, amikor benyújtották és elfogadtatták a rendőrségi törvényt. A rendőrségi törvény szinte betűre azonos módon meghatározott alapjogok korlátozását fogalmazza meg, és köti külső, bírói engedélyhez. Ezt Boross elnök úr is meg tudja erősíteni, hiszen pontosan az ő kérésére igazítottuk a normaszöveget a rendőrségi törvény megoldásához. A különbség tehát csak annyi, hogy az ugyanúgy megfogalmazott jogkorlátozást a törvény egyik esetben a közbiztonság, a mási k esetben a nemzetbiztonsági érdekek védelmében tenné lehetővé. Úgy gondolom, nem helyes, ha az alkotmány értelmezését attól tesszük függővé, hogy a kormány vagy az ellenzék oldalán ülünke a parlamentben. A másik alkotmányellenes vád arra vonatkozott, hog y lehete ebben a törvényben szabályozni a nemzetbiztonsági bizottság parlamenti ellenőrzési jogkörét. Ezzel kapcsolatosan Füzessy Tibor képviselő úr a következőket mondta: "Az alkotmány 24. § (4) bekezdése szerint az Országgyűlés Házszabályban állapítja m eg működésének szabályait. Helyes, nem helyes, jó, vagy nem jó ez az intézkedés, de nem vitás, hogy az alkotmány a Házszabályra bízza az Országgyűlés és benne természetesen az Országgyűlés bizottságai működésének szabályait is. Semmilyen más törvény, így a nemzetbiztonsági törvény sem vállalkozhat az országgyűlési bizottságok működésének szabályozására" - eddig az idézet. Úgy gondolom, képviselő úr itt újra szigorúbb mércét alkalmaz, mint annak idején saját kormányában. Az elmúlt ciklusban került elfogadásr a - csak példálózó jelleggel - a honvédelmi törvény, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény, és ezek hosszabbrövidebb szabályt tartalmaznak országgyűlési bizottságok működésével kapcsolatban. Például az utóbbi törvény az ombudsman me ntelmi jogával kapcsolatos eljárás rögzítése során azt is megmondja, hogy az Országgyűlés elnöke milyen határidővel mit köteles tenni és mit köteles bejelenteni a parlament plénuma előtt. Vagy nézzük az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzé séről szóló törvényt! Dávid Ibolya képviselőtársunk nehezményezte, hogy a nemzetbiztonsági törvényjavaslat egyharmada a nemzetbiztonsági bizottságra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Az ügynöktörvény mást sem rendez, mint az átvilágítás eljárási és anyagi jogi szabályait, a nemzetbiztonsági bizottság pedig az itt leírtak szerint vizsgálja az átvilágító bírónak jelölt személyeket. Tehát ebben az értelemben az egész törvény a nemzetbiztonsági bizottság eljárását szabályozza. (12.30)
