Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2673 törvény lehetőséget biztosíthatott volna arra, hogy ezeket a párhuzamosságokat és - idézőjelben mondom: - "véletlenszerűségeket " megszüntessük. Visszatérve a nemzetbiztonsági szolgálat és a rendőrség kapcsolatára: megítélésem szerint olyan bűnügyi területen is tevékenykedik a nemzetbiztonság, ahol nem indokolt a szuverenitás, az alkotmányos rend és a nemzetbiztonsági érdek védelme . Ahogy Kőszeg úr fogalmazott: a klasszikus, szikár meghatározáshoz képest a mi nemzetbiztonsági javaslatunk feladatkatalógusa terjengős és fontoskodó - egyetértek vele. A nemzetbiztonsági szolgálatok információgyűjtő és felderítő tevékenysége adott bűncse lekményeknél egyben azt is jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat jogosult a lakásátkutatásra, jogosult a levélfelbontásra, vádalkukötésre, testi kényszer alkalmazására, lőfegyverhasználatra. S ezt még egyszer azért mondtam el, hogy amíg a párhuzamossá g csak a papíron él, addig talán nem hord annyi veszélyt, mint amikor a gyakorlatban valósul meg az efféle párhuzamos tevékenység. És itt mégiscsak el kell gondolkodnunk azon, hogy miért nem gyomlálódik ki már a törvényből ez a sokféle párhuzamosság. Magam abban láttam volna a megoldást, hogy a titkosszolgálatok végezzék a Kőszeg úr által megfogalmazott szikár, ám klasszikus meghatározású feladatkört - a felderítési, elhárítási feladatokat , s ha eközben köztörvényes bűncselekményre utaló adatokat fedez fe l, úgy azt információként adja át például a rendőrségnek. De nem mindent! Ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálat bármely adatkezelési rendszerből adatokat kérhet és azokba betekinthet. Ez azt jelenti, hogy akár az adóhatóság, akár a pénzintézetek nyilvántart ásait is igénybe veheti. E törvényjavaslat 41. §a rögzíti, hogy az adatbetekintés tartalma államtitoknak minősül. A 42. § szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatbetekintés elrendelésének alapjául szolgáló célra has ználhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányába tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg. Többször elolvastam ezt a láncsort, ugyanis számomra ez azt jelenti , hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok gyanú esetén betekinthetnek banktitoknak vagy adótitoknak minősülő ügyekbe. Majd ugyan itt nem igazolódik be az a gyanú, ami miatt a lehetőségük megteremtődött arra, hogy megismerjék ezeket az információkat, de utóbb e zt átadhatják annak a rendőrségnek például, amely maga a saját jogán nem veheti igénybe ezeket az eszközöket. Hiszen a rendőrségi törvény 68. §a azt mondja, hogy két évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő esetekben élhet csak a rendőrség e jogával , és a kapott információt ő maga másra nem használhatja fel. Szerettem volna megkérdezni, hogy összhangban álle ez például a banktitokról szóló törvénnyel; célszerűe az, hogy a nemzetbiztonság úgy szerezhet meg adatot, hogy miközben az államtitok, ő átad hatja egy olyan szervnek, amelyik egyébként a saját jogán nem jogosult ezeket az adatokat megszerezni. Más területről is szeretném elmondani a kifogásaimat. A javaslat 1. §ában polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak nevezi az Információs Hivatalt és a Ne mzetbiztonsági Hivatalt, valamint a szakszolgálatot. Próbáltam megfejteni, hogy mitől kapta az elnevezését, hogy "polgári" a nemzetbiztonsági szolgálat, hiszen ennek a javaslatnak a 75. §a szerint, ahol a törvény fegyveres erőt és fegyveres testületet eml ít, ott a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot is érteni kell. A nemzetbiztonsági javaslatból és a szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatból is kiderül, hogy rendfokozattal járó hivatásos személyek a munkatársak, magyarul: tiszti rangokat viselnek. A gazdasági és a politikai hírszerzés inkább tisztviselői feladat, és így talán jogos lenne a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok elnevezése is. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal, szervezetükkel kapcsolatos észrevételem az, hogy a Katonai Felderí tő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal országos hatáskörrel a Magyar Honvédség részeként működik. Az én megítélésem szerint egy szervezeti hierarchiában értelmezhetetlen az a megfogalmazás, hogy mit jelent az, hogy "részeként". Egyébként az irányítás k örében is igen komoly problémát jelent ez a megfogalmazás.
