Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - WACHSLER TAMÁS (Fidesz):
2668 titkosszolgálatokat akarunk. S ha ez a politikai konszenzus megvan, akkor nekem mély meggyőződésem - a kormány nevében ugyan nem nyilatkozhatom, de kor mánypárti képviselőként felelősséggel állíthatom , hogy mi olyan titkosszolgálati működést szeretnénk látni, ahol igenis, az ellenzéknek, beleértve a nemzetbiztonsági szolgálatokat is, úgy érvényesül az ellenőrző szerepe, hogy az nem rontja le a kormány p olitikai felelősségét a kormányzásért, az ország dolgainak a viteléért. Ebben a reményben nyújtottam be a módosító javaslataimat. Még egyszer mondom, mert itt Trombitás Zoltán képviselőtársam - ne haragudjon, nem tudom megállni, képviselőtársam, hogy ne re agáljak rá - azt mondta, hogy minden titkosszolgálat hajlamos szert tenni túlhatalomra. Nekem ab ovo eszembe nem jutott, hogy akár Boross Péter, akár Füzessy Tibor minisztersége alatt a titkosszolgálatokat eleve elrendeltetetten rossz célra használták föl. Én mind a két miniszterről feltételeztem, és a következő kormányokról is feltételezem, hogy az ország javára kívánják azt felhasználni. És ebben én partner vagyok mindegyik kormánynál. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (11.30) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágn es) : Kétpercesek jelentek meg a képernyőn. Elsőként megadom a szót Boross Péter úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ez a bizonyos tudathasadásra vonatkozó megjegyzés talán nem volt elég árnyalt fogalmazás, de azért aki különböző beosztásokban szemlélhette a magyar titkosszolgálatok ténykedését, követelményrendszerét, próbálta bírálni felügyelő miniszterként, vagy éppen a parlamenti ellenőrzés keretében és felügyelet keretében működik , az kétségkívül több szempontból is mérlegel. Itt, e témakörben a legkényesebb kérdés az egyensúly; működni tudjon ez a szervezet hatékonyan és soksokféle hazai emlékképek alapján, meg máshol is szerzett tapasztalatok alapján ellenőrzés alatt álljon, még pedig sajátos, speciális, parlamenti ellenőrzés alatt. Ez egy arányjáték, és nem jó - és az nem okoz általában tudathasadást , ha abból indulunk ki, hogy ennek a szervezetnek be kell töltenie a funkcióját anélkül, hogy működése az állampolgári jogok sérel mével járna. Igen, ezt elméletileg könnyű deklarálni; roppant nehéz precíz szabályokba tördelni. És nálunk a probléma ott kezdődik - és nem alaptalanul , hogy nincs meg a szükséges közbizalom. Egymás iránti bizalom, a politikai irányzatok, pártok, felfogá sok közötti bizalom. És ez rányomja a bélyegét a szabályozásra és a szabályozási kényszerre. Most kár ezen siránkozni vagy bármilyen módon panaszolni: tényként fogadjuk el. Hisz ez a törvény lehetne egy kerettörvény is. Van olyan is a világon, másutt; botr ányok ellenére van, mert valamiféle közbizalom övezi e szervezetek működését. Nálunk okkal és múltbéli tapasztalatok alapján, ilyen közbizalom nincs. Hangsúlyozom, egymás iránti bizalom sincs. Ez teszi nehézzé ezt a törvényt és érthetővé a különböző, egymá ssal néha ellentétes álláspontokat. Köszönöm. (Taps mindkét oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Wachsler Tamás úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. WACHSLER TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. A ké t perc nem ad lehetőséget arra, hogy minden nekem címzett kommentárra reagáljak, azért csak két rövid megjegyzést szeretnék mondani. Az egyik az az, hogy nincsen kétségem afelől, hogy Lusztig képviselőtársunk, amikor még a titkosszolgálatok munkatársa volt - ahogy ezt ő elmondta a hozzászólása elején , akkor valóban lojálisan viselkedett a mindenkori kormánnyal. Továbbmegyek: biztos vagyok abban is, hogy az