Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DIÓSSY LÁSZLÓ (SZDSZ):
2620 kereskedelemmel foglalkozókat és a szolgáltatásban érintetteket adóztatási szempontból kedvezően érintette, a termékelőállítókat viszont hátrányosan. 1995. július 1jétől újabb érvágást jelentett a helyi adóbevételek szempontjából a pénzintézetek és biztosítótársaságok részére adott adóalapcsökkentő tételek elfogadása, valamint a veszteség es közszolgáltató szervezetek mentesítése a helyi adófizetési kötelezettség alól. Példaként említem, hogy Veszprém városban ez az önkormányzatok pozícióit általánosságban hátrányosan érintő módosítás éves szinten több mint 40 millió forint kiesést eredmény ez, amelynek háromnegyed része a pénzintézetek és a biztosítótársaságok által nyújtott vagy biztosított alacsonyabb szintű bevételkiesés. T/603. számon Rapcsák András polgármester képviselőtársam egy önálló indítványt nyújtott be a helyi adókról szóló 1990 . évi C. törvény módosítására. A törvényjavaslat sajnos nem került napirendre és kérése ellenére sürgős tárgyalásra sem, holott célszerű lenne, lett volna javaslatát együtt tárgyalni a kormány által beterjesztett törvényjavaslattal. Teljes mértékben támoga tható az az igény, hogy a pénzintézetek vonatkozásában a nettó árbevétel értelmezésénél és megállapításánál álljon vissza az eredeti rend, illetve a számítási mód. Ugyanakkor indokoltnak látom az eredeti szabályozás visszaállítását a nettó árbevétel megáll apításánál a biztosítóintézetekre is, vagyis a nettó árbevétel a biztosítóknál a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó bevételek kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamato k és kamat jellegű bevételek együttes összege. Egyértelműnek látszik, hogy a pénzintézetek mellé a biztosítókat is be kell venni, hiszen ugyanaz a törvénymódosítás változtatta meg az eredeti szabályozást, és semmi sem indokolja, hogy az eredeti szabályozás visszaállítására tett kísérletnél a biztosítótársaságokat figyelmen kívül hagyjuk, és ezáltal a pénzintézeteknél kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. (21.10) Tudom, hogy ez a megjegyzésem - mely az önálló képviselői indítványhoz tartozik , nem kapcsolódik köz vetlenül a most tárgyalt törvényjavaslathoz, de tartalmát illetően rendkívül fontosnak tartom azt, hogy egy, az idén elkövetett rossz szabályozást a jövőben az önkormányzatok számára kedvezően, az eredeti állapotnak megfelelően állítsunk vissza. A jelenleg beterjesztett törvénytervezet pozitívuma, hogy emeli a maximális adótételeket, és szűkíti a törvényi kedvezményeket, ezáltal lényegesen nagyobb teret enged az önkormányzatok adóztatási jogának. Azt azonban semmiképp sem tartanám helyesnek, hogy ha a beter jesztett önálló képviselői indítványnak megfelelően a jövőben elfogadnánk azt a törvényjavaslatot a helyi adókról szóló törvény módosítására, mely tovább szűkítené az iparűzési adó alapját az anyagköltséggel. Ez olyan újabb jelentős tétel, hogy nemhogy az adóalanyok közötti differenciálásra, hanem az iparűzési adóbevétel szintentartására sem lenne elegendő a maximális 1,2 százalékos adómérték. Ebben az esetben legalább 1,5 százalékos adómérték elfogadására lenne szükség a kiesés fedezetére. Megemlítem, hogy amennyiben az önálló képviselői indítvány elfogadásra kerül, úgy további gyakorlati problémaként merülne fel a termeléshez felhasznált anyagköltség meghatározása is. Ebben az esetben szükséges lenne a számviteli törvény módosítása is, mely biztosítaná az ellenőrizhetőséget mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelt vezetők esetében. További észrevételem az idegenforgalmi adóra vonatkozik. A Pénzügyminisztérium korábbi előterjesztése, mely szintén a fenti törvények módosítására vonatkozott, szűkítette a t artózkodás utáni idegenforgalmi adó alóli mentességek körét azokkal, akik munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján tartózkodnak az önkormányzat illetékességi területén. Ez a mentességi szabály az adóztatási gyakorlatban lehetőséget ad az adókikerülésre, ugyanis az adómentességet igénybe veszik olyan személyek is, akik például szakmai kiállításon, konferencián vesznek részt a településen és ott több vendégéjszakát töltenek. Akik tényleges munkavégzés
