Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
260 ezt az integrációt felülről megoldva kényszerítenénk rá az egyetemekre, és nem egy szabályozási rendszerben alkalmazva. Vannak jó példák és vannak nagyon rossz példák az integrác ió területén - nem szeretném ezeket kiemelni. Úgy gondolom, az integrációnak nem lehet az a mértéke, hogy hány forintot lehet megspórolni. Jelen pillanatban azonban az oktatási és a pénzügyi kormányzat - vagy inkább a pénzügyi kormányzat szemében az tekint hető jó integrációnak, amelyik pénzt spórol meg. Én úgy gondolom, az tekinthető jó integrációnak - és ezeket kell támogatni , ami a felsőoktatás minőségét javítja; az tekinthető jó integrációnak, ami az erőforrásokat koncentrá lva magasabb szintű felsőoktatást és kutatást tesz lehetővé. Nagyon nehezen tudom elképzelni azokat az integrációkat, egyetemi integrációkat, amelyeket egymásról 100150 kilométer választ el. Ez természetesen egy formai integrációt jelent és nagyon sok ese tben csak azt az óhajt teljesíti, amely megfogalmazódik ebben a felsőoktatási országgyűlési határozatban, de valóságos tartalma nincs vagy igen megkérdőjelezhető. A 11. pont az egységes tanárképzés bevezetéséről szól. Azok, akik elolvasták az országgyűlési határozatot, örülhetnek, hiszen azt mondhatják, hogy ez az országgyűlési határozat, amely a felsőoktatás fejlesztését tűzi ki célul, nem foglalkozik a művészeti felsőoktatás fejlesztésével, nem foglalkozik a gazdasági felsőoktatás fejlesztésével, nem fogl alkozik semmiféle más szférával, egyetlenegy szférát emel ki, a tanárképzést. Aki a közoktatás iránt is érzékeny, most azt mondhatná, hogy lám, milyen fontos a tanárképzés a felsőoktatásban, ez az egyetlen terület, amivel külön kíván foglalkozni, célszerű ezt az egy pontot támogatni vagy mindenképpen tárgyalásra méltónak ítélni. Itt azonban egy központi elhatározás jelent meg az egységes tanárképzésről. A múlt alkalommal már említettem, hogy 1984ben volt egy minisztertanácsi határozat, amely az egységes ta nárképzést tűzte ki célul, de nem valósult meg. És nyilván azért nem valósult meg, mert egyetlenegy szó sincs a tartalmáról, tehát arról, hogy mit jelent ez az egységes tanárképzés, valójában hogyan is képzeli el az oktatási kormányzat és miért célszerű ez t az egységes tanárképzést bevezetni. (10.30) Szeretnék arra utalni, hogy nem független a tanárképzés a közoktatási rendszertől. Nem lehet elképzelni egy olyan tanárképzést, amely nem veszi figyelembe a közoktatási rendszer igényeit. Az az egységes tanárké pzési koncepció, amely itt megjelenik vagy implicite kiolvasható ebből az országgyűlési határozatból, azt mutatja, hogy a 10. osztálytól kezdve a 16. osztályig egy egységes tanárképzésre van szükség. Ez a főiskolai tanárképzés vagy a négyéves tanárképzés, majd ezt követően a plusz egy év az egyetemi képzést jeleníti meg. Úgy hiszem, ma még nem elfogadott és remélem, nem is lesz elfogadott az az oktatási rendszer, amely tíz osztályig teljesen egységesen képzeli el a közoktatási rendszert és az utolsó két éve t - tehát a 10. osztály utáni 11. és 12. osztályt - tekinti az érettségi előkészítő osztályának, ahol egyetemi képzés igényeltetik. A másik kérdés pedig a curriculumoknak a felülvizsgálata. Úgy gondolom vagy úgy tapasztalom, hogy az elmúlt időszakban is, é s ma is, a legfontosabb lenne a tanárképzés tartalmi megújításának a kérdése. Az, hogy a tanári mesterség elsajátítására az egyes szaktárgyi módszertanok milyen fejlesztést igényelnek, nem attól függ, hogy egységese a tanárképzés vagy nem egységes a tanár képzés, és nem is attól függ, ami megjelent az országgyűlési határozatban, hogy tanárképzőintézeteket kell létrehozni az egyetemek és a főiskolák mellett. Ez azonban most szerencsére kimaradt ebből az új változatból, de meg kell mondjam, egyes felsőoktatá si intézmények már elkezdték ennek a tanárképzőintézetnek a szervezését, ami rendkívül veszélyes. Ennek a múltja ismét a hatvanas évekbe nyúlik vissza, s akkor sem vált be. Tehát nem lenne célszerű most ismét a felsőoktatási intézményekre erőltetni.
