Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
2509 megemeljük az önkormányzatok tavalyi évi finanszírozási forrásait, akkor kizárólag a 30 százalék os inflációt kell az önkormányzatoknak elszenvedniük. Ez a költségvetés a normatív támogatások és az állami hozzájárulások tekintetében 11,5 milliárd forinttal kevesebbet juttat az önkormányzatoknak. A személyi jövedelemadó természetesen a növekedés mérték ében az önkormányzatokhoz került. Az elosztási viták mindig a személyi jövedelemadó mértékén folynak, számháború formájában, hogy hány százalék legyen, sokszor talán ezzel szándékosan elterelve a lényegről a figyelmet. Az AntallBoross kormány, amikor már kialakultnak, illetve viszonylag stabilnak volt tekinthető az önkormányzatok finanszírozási rendszere, a személyi jövedelemadó 30 százalékát tartotta helyben maradó összegként az önkormányzatoknál 1993ban és '94ben. 1995ben - megítélésem szerint elismer ésként - hasonló mértékű, 30 százalékos személyi jövedelemadót hagyott jóvá a jelenlegi szocialistaszabaddemokrata kormány is. (12.40) Jó, mellé tett egy 5 százalékos porhintést, ami feladattal megterhelve gyakorlatilag ismét 30 százalékot jelentett. Ebbe n az évben pedig ez a mérték a javaslat szerint 25 százalék. Az önkormányzati szövetségek 27 és fél százalékot javasolnak. Erre mutatkozik hajlandóság több képviselőcsoportban. Tehát ez is ahhoz az összeghez közelít, amit az AntallBoross kormány annak ide jén kialakított, és nem abba az irányba várható eltolódás, mint amit a kormányprogram ígért, de erre még a későbbiekben még kitérek Amikor az elosztásról, személyi jövedelemadóról beszélünk, mindig néma csend övez egy nagyon fontos kérdést, azt, hogy mekko ra legyen a személyi jövedelemadó kiegészítése. Nevezetesen az, hogy ahol kevés személyi jövedelemadó keletkezik, mekkora legyen az az összeg, amire az kiegészítésre kerül. Ezen a területen jelentős visszalépést tartalmaz ez a költségvetési javaslat. Itt t érnék át arra, hogyan változik e költségvetési javaslatban az önkormányzatok finanszírozása a kormányprogramhoz, illetve az előző évhez képest. A kormányprogram azt mondotta és ígérte, hogy az önkormányzati gazdálkodás területén az önkormányzati önállóság növelése érdekében lépéseket tesz, hogy a bevétel ne függjön ilyen mértékben a központi forrásoktól. Erre azonban nem került sor. A kormányprogram azt ígérte, de nem tartotta meg, hogy a tanácsok által alapított vállalatok privatizációjából származó bevéte lek teljes összegét az önkormányzatoknak juttatja. Ez a költségvetési törvényben 50 százalék, tehát ígéretének felét sem tudta tartani. De nem tartotta meg azt az ígéretét sem - és idézem a kormányprogram önkormányzati fejezetét , hogy vissza kell állítan i az önkormányzatok illetékbevételből történő 100 százalékos részesedését. A jelenlegi, most tárgyalt költségvetési tervezetben ez a mérték nem 100 százalék, mint ahogy az ígéret szólt, 50 százalékot kapnak az önkormányzatok, 50 százalék pedig a központi k öltségvetést illeti. De nem tartotta meg azt az ígéretét sem a kormány - és ismét a kormányprogramból idézek , hogy a gépjárműadó rendszere is felülvizsgálatra szorul, az Útalap jövőbeni szerepének függvényében az adóbevétel teljes összege maradjon helybe n. Ez a jelenlegi törvény szerint nem a teljes összege, hanem annak fele, 50 százaléka. Az előző évhez képest miben változik a központi források elosztása? Mint utaltam rá, az állami hozzájárulások és a támogatás mértéke 11 és fél milliárd forinttal csökke n. Fájó pont számunkra - és ezért teszem szóvá - a címzett- és céltámogatások stagnálása, azaz 1 százalékos növekedése. A cél- és címzett támogatási rendszernél olyan fontos feladatok kerültek ki - ezt az Állami Számvevőszék jelentése is tartalmazza , min t az ivóvízminőség javítására szolgáló támogatások, a tornateremfejlesztésre szolgáló támogatások, amit még az AntallBoross kormány vezetett be. De hiányzik belőle a szociális bérlakások építésének a jelenlegi kormány által ígért és törvénybe foglalt tám ogatása is.
