Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2495 államtitkári, helyettes ál lamtitkári fizetések ezen állások számának gyors szaporodásával egyidejűleg mintegy 50 százalékkal emelkednek, a közalkalmazotti fizetés alig változik. Másodszor: katasztrofális szándék a döntések központosítása és ennek eredményeként a Művelődési és Közok tatási Minisztérium részére ellenőrizhetetlen döntési lehetőségek biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a tervezet kivonja az Országgyűlés hatásköréből az összevontan meghatározott célokra biztosított összegek elosztási jogát. E kérdésre később részletesen vis szatérek. A feketegazdaság adócsalásaival megbirkózni képtelen Pénzügyminisztérium évek óta törekszik két agyrémének megvalósítására, aminek káros következményei szinte felmérhetetlenek. Nem új javaslat a Közbeszerzési Tanács felállítása és még ismerősek a z emellett szóló érvek is. Kétségtelen, piacgazdaságban a nagyobb tételben vásárló adókedvezményt kap. A piacgazdaság azonban nem csupán kínálati versenyt jelent - ami nálunk nem biztos, hogy működik , hanem vásárlóképes keresletet is. A Közbeszerzési Tan ács számos területen olyan mértékben összpontosítja a vásárlóképes keresletet, ami óriási előnyök biztosítását teszi lehetővé az eladóknak. Amennyiben igaz az a pénzügyminisztériumi feltételezés, hogy a szűk kereteikből kevesebbet vásárló intézmények illet ékes munkatársai rosszul és megvesztegethetően döntenek, mi biztosítja, hogy a nagy tételek fölött döntő személyek jól és érdek nélkül döntenek? Arról már nem is beszélve, hogy hogyan érthető meg egy országszéli intézmény igényének sajátos jellege a körülm ények ismerete nélkül, a helyszíntől 200250 kilométer távolságban. Hogyan bírálható el így megalapozottan az igény indokoltsága? Nem új javaslat a kincstár sem. A pénzforgalom és ezzel a kamatterhek csökkentése kétségtelenül nyomós érv. Felállítása azonba n tízmilliós nagyságrendben csökkenti az egyes intézmények költségvetését, elvonja a megtakarítások kamatait és a szükségszerűen lassúbb, több hibaforrást adó működési mechanizmus költségeit ugyancsak az intézményekre terheli. A vállalkozó, aki az eddiginé l lassabban fog elvégzett munkájának ellenértékéhez jutni, ezt a kárát kénytelen lesz az ár megemelésében érvényesíteni. A kincstár felállítása az intézmények egész sorát fogja a működésképtelenség állapotába sodorni. Mindezek mögött az az elképzelés áll, hogy a Pénzügyminisztérium hivatalnokai mindenhez jobban értenek. Az évek óta érvényesülő pénzügyi diktatúra kártékonyságával szemben érdemes lenne végre felhívni a figyelmet arra, hogy működő demokráciában a felvetett kérdésnek igen egyszerű megoldása van , az intézmények vezetőinek kettős felelőssége. (A jegyzői székben Semjén Zsoltot dr. Kávássy Sándor, Boros Lászlót dr. Kiss Róbert váltja fel.) Felelősek a leghatékonyabb és legtakarékosabb működéséért az intézménynek és a köztámogatások felhasználásáért a költségvetésnek. E felelősség érvényesítése az ehhez szükséges felhatalmazásokkal és biztosítékokkal a hatékony és ésszerű gazdálkodás egyetlen lehetősége. A bevezetés előtt álló intézkedéseknek csak egyetlen következménye lehet, a csalásra, hamiskodásra kényszerítettséghez történő alkalmazkodás. (11.30) A számok nyelvén: a két új szervezet a tervezet szerint a költségvetésnek mintegy 1,5 milliárd forint többletkiadásba kerül. Az intézményektől elvont kamatbevétel ennek 1020 százalékát fedezheti, ott azo nban ez hiányként jelentkezik. A további károk nagyságrendje ennek az aránynak a többszöröse. Harmadszor: a költségvetés 30 százalékát az adósságtörlesztés emészti fel. A kultúra és oktatás oldaláról elfogadhatatlan az a mértékű támogatás, amit a költségve tés a kultúra és az oktatás területein kívül - és ugyancsak ellenőrizetlenül - a gazdaság különböző területeinek biztosít anélkül, hogy ezek beruházásokban hasznosulnának. Ennek ugyanis főleg olyan "eredményei" vannak, mint az idei gabonaártámogatás, amiv el sikerült több tízmilliárd forint költségvetési támogatást a fölvásárlók zsebébe tölteni, miközben a hazai fogyasztónak ezért hatalmas áremelkedéssel kell fizetnie.
