Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2496 A kulturális költségvetés tekintetében nem derül ki az általános indokolásbó l, hogy a színházak fenntartásán kívül milyen támogatás biztosítja az önkormányzatok törvényben előírt művelődési - tehát a levéltárakkal, könyvtárakkal, múzeumokkal és művelődési házakkal , valamint az oktatással, azaz az iskolákkal kapcsolatos kötelezet tségeinek a teljesítését. Ennek következményeként az egész említett művelődési hálózatot az összeomlás veszélye fenyegeti. Elkülönített normatíva nélkül az önkormányzatok kénytelenek lesznek ezen "takarékoskodni", ami elviselhetetlen lesz a hivatkozott int ézményeknek. A 18. cím, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési előirányzatainak elvi részét illetően a következőkre szeretném felhívni a figyelmet: Megszűnik az UNESCObizottság önálló költségvetése. A külkapcsolatok költségvetésének 68,4 m illió forinttal történő csökkentése, ami természetesen az inflációs rátával és a forint leértékelésének következményeivel együtt értendő, lehetetlenné teszi a magyar intézetek jelenleg még létező hálózatának fenntartását, és érthetetlenné azt a művelődési és közoktatási minisztériumi tervet, hogy ezek számát londoni és New Yorki intézettel bővíti. A magyar kultúra külföldi bemutatására eddig is igen kevés pénz állt rendelkezésre, ellentétben a román, szlovák és más egyéb országok gyakorlatával. Most ez rad ikálisan tovább csökken. A kulturális és oktatási külkapcsolatok érdemi intézését a költségvetés kiveszi a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatásköréből, és visszaadja azt a Külügyminisztériumnak. Ennek következményeként Magyarország nemzetközi képén ek formálása a csökkenő pénzügyi lehetőségek körében jórészt közgazdász végzettségű és a művelődés ügyében járatlan diplomaták kezébe kerül. A nemzetközi gyakorlatban ez a tevékenység önálló szakma, ami szorosan kapcsolódik a hazai gyakorlat alapos és szem élyes tapasztalatokra épített ismeretére. A kulturális diplomata, akárcsak a katonai attasé, nálunk, Magyarországon nem a művelődési kormányzat befolyási övezetéből kerül ki, és hazatérve, nem tudja e téren hasznosítani külföldi tapasztalatait. A 2. címben a tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti főiskolák összevont, azaz önkényesen elosztható fejezete körében közel 7 milliárdos bevétellel számol. Azaz a névlegesen közel 28 milliárdos állami támogatás valójában 21 milliárd forint. Ezzel az egyetemek váls ágos helyzetbe kerülnek. A nyári elbocsátásoknak a dologi és személyi kiadások terén egyaránt megmutatkozó következményei minden belső tartalékot kiürítettek, és megoldatlan gondok sorát idézték elő. A kikényszerített megoldások drágábbak, számos tekintetb en az intézmény kénytelen a hallgatóra hárítani a felmerülő költségeket. Kevesebb ingyenes szolgáltatás, drágább térítések. Nincs fedezete a leállíthatatlan előléptetési folyamatoknak, mivel a nyugdíjazások megtörténtek, nincs miből előteremteni a szüksége ssé váló professzori, tanszékvezetői megbízatások pótlékait. Nincs fedezete a tizenharmadik havi fizetésnek, ami a történtek után előteremthetetlen újabb elbocsátások nélkül. Ez pedig megoldhatatlan bizonyos oktatási területek és szakok felszámolása nélkül . Az összevonás célja a normatív támogatás bevezetése. Ezzel elvileg egyet is lehet érteni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium azonban eddig semmi jelét nem mutatta annak, hogy képes lenne a norma szakmailag megalapozott arányainak a kidolgozására, m ivel ilyen számítások és felmérések eddig még nem is készültek. Mindezek természetesen valamennyi költségvetési intézményre vonatkoznak. Az országos közgyűjtemények és az elvonásokkal megnyomorított Nemzeti Színház lassan megbénulnak, illetve csak olyan el keseredett és a szolgáltatás igénybevevőit nagymértékben sújtó intézkedésekkel biztosíthatják működőképességüket, mint az Országos Széchényi Könyvtár a magas összegű használati díj bevezetésével. A felsőoktatás és a kultúra támogatásának általános csökkent éséről van tehát szó, és ebben még nincs benne a nagymértékű infláció hatása.
