Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2479 Először az írásban előre jelentkezett képviselőt ársaimnak adom meg a szót. Először Lamperth Mónikának, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, őt követi majd Dobos Krisztina, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. LAMPERTH M ÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nem nagy boldogság kormánypárti képviselőként - és nem is könnyű - az 1996. évi költségvetés vitájában megszólalni, hiszen bárhová nézünk a költségvetés háza táján, bárme lyik fejezetet is tekintjük, mindenütt megoldandó problémák halmazát találjuk és ehhez képest nagyon kevés pénzt. Így van ez az önkormányzatok költségvetésével is, az önkormányzatokra vonatkozó fejezetnél is ugyanezeket a problémákat találtuk. (10.00) Ugya nakkor ezt a kérdést kitüntetett figyelem kísérte az eddigi időszakban, már nyáron kialakultak az ezzel kapcsolatos viták, hiszen az önkormányzati költségvetés nemcsak azért fontos, hogy a demokratikusan megválasztott testületeknek megfelelő költségvetés á lljon rendelkezésükre, hanem azért nagyon fontos, mert ez a költségvetés a közszolgáltatások ellátását biztosítja, azon közszolgáltatások ellátását, amelyekhez az állampolgárok 90 százalékban az önkormányzatokon keresztül jutnak. Ez iskolákat jelent, intéz ményeket jelent, illetve azokat az állampolgárokat, akik ezen közszolgáltatások kedvezményezettjei, ezeket a közszolgáltatásokat igénybe veszik. Tehát a kitüntetett figyelem indokolt és valószínűleg ez az oka annak, hogy már nyáron elkezdődött az ezzel kap csolatos vita, amikor önök is a nyilvánosságon keresztül értesülhettek arról, hogy két számítás, két anyag készült. Az egyik egy csökkentett, a 415 milliárdos végösszeggel, a másik pedig ennél nagyobb, 430 milliárdos végösszeggel. A szocialista képviselőcs oport már nyáron kifejezte azt az álláspontját, hogy a magasabb végösszegű önkormányzati fejezetet támogatja, ezzel ért egyet. Ugyan látjuk, hogy az összköltségvetés mozgástere is rendkívül szűk, de ezt az összeget tartjuk elegendőnek ahhoz, hogy az önkorm ányzatok a közszolgáltatások ellátásának biztonságát garantálni tudják, és nem bő kézzel, hanem nagyon szűkösen, de mégis a '96os költségvetésben biztonsággal tudjanak gazdálkodni. Amikor ezt az álláspontot kialakítottuk, akkor még nem volt tudott, hogy a kormány melyik végösszeg mellett teszi le a voksát. Sajnos a kormányelőterjesztésben az alacsonyabb végösszegű önkormányzati fejezettel találkoztunk. Ugyanakkor biztató az, hogy a kormány már akkor kifejezte abbéli szándékát, hogy nyitott a kormánypárti képviselők megegyezése alapján olyan módosító indítványok befogadására, amelyek az önkormányzatok számára nagyobb forrást biztosítanak. A szocialista képviselőcsoportban képviselőtársaimmal együtt elkészítettük azokat a módosító indítványokat, amelyek a vé gösszeg növelését célozzák és ebben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatása forrásának megteremtésére, valamint a személyi jövedelemadó kiegészítés összegének növelésére teszünk javaslatot. Ezekről azonban majd szeretnék egy kicsit részletesebben is szólni. A másik ilyen vitapont, amelyről sokat lehetett olvasni az írott sajtóban, illetve nagyobb vitát váltott ki, a személyi jövedelemadó kiegészítésvisszatérítés kérdése, tehát az, hogy az szjaból hány százalékot kapjanak vis sza az önkormányzatok. Ellenzéki képviselőtársaink az önkormányzati költségvetésről szóló vitában többször felhozták azt az érvet, hogy a kormányprogramban azt írtuk, hogy az szjavisszatérítés minimum 35 százalék legyen. A kormányprogramnak ezt a szövegét kérték rajtunk számon, amikor ettől eltérőnek tűnt az álláspontunk. Ugyanakkor a kormányprogramban az is benne van, hogy figyelembe kell venni a települések vagyonában és a települések jövedelemtermelő képességében meglévő különbségeket is. Tehát ezért, a mikor az szja tekintetében kialakítottuk az álláspontunkat, akkor figyelembe kellett venni azt, hogy a különböző településeknek milyen a jövedelemtermelő képességük, illetve milyen vagyonnal rendelkeznek.
