Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2480 A vitának ebben a részében szeretném felidézni azt, hogy az szja visszatérítés milyen múltra tekint vissza. Amikor 1990ben az önkormányzatok finanszírozási rendszere kialakításra került, az volt az elgondolás, hogy a személyi jövedelemadó egy olyan adó lesz, amely az önkormányzatok forrása lesz, az önkorm ányzatok bevétele lesz száz százalékig. Tehát '90ben az szja 100 százaléka illette meg az önkormányzatokat. Azonban '91'92ben ezt már 50 százalékra csökkentették, '93'94ben 30 százalékra és '95ben volt ismét 35 százalék, amiről tudjuk, hogy nem egész en 35 százalék volt, hiszen 5 és fél százaléka feladattal terhelt szjavisszatérítés volt. Mi az oka ennek a tendenciának, ami az szjavisszatérítés csökkenésében bekövetkezett? Világosan arra vezethető vissza, hogy az önkormányzatok jövedelemtermelő képe sségében a településeken megtermelődő személyi jövedelemadóban rendkívül nagy különbségek alakultak ki az önkormányzatok között. Szeretném itt felhívni a figyelmet arra, hogy az szja kétharmada a nagyvárosokban keletkezik é s ugyanakkor ma a települések 85 százaléka szjakiegészítésre szorul. Tehát minél magasabb arányú az szjavisszatérítés lakóhely szerint, az ott képződött személyi jövedelemadó, annál inkább nyílik az az olló, amely a nagyobb jövedelemtermelő képességű önk ormányzatok, települések és a kisebb jövedelemtermelő képességű önkormányzatok és települések között megvan. Ugyanakkor azt hiszem, nem lehet kérdéses, hogy azokon a kistelepüléseken, azokban a falvakban, városokban, ahol kicsi a jövedelem, sok a munkanélk üli, elöregedett a lakosság, sok a nyugdíjas, ott is működtetni kell az intézményeket, ott is meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy például a normatíva és a tényleges működési költség közötti különbözethez valamilyen módon ezek az önkormányzatok is ho zzájuthassanak. Tehát mi javaslatot tettünk arra, hogy a személyi jövedelemadóvisszatérítés - igen - lehet magasabb, hiszen elismerjük azt az érdeket, hogy az önkormányzatok lássák hosszabb távon, hogy milyen bevételekre tehetnek szert, tehát legyen 40 s zázalék az szja, ezt azonban osszuk meg és ebből 20 százalék legyen a lakóhely szerinti, tehát a lakóhelyen megtermelt személyi jövedelemadó, a másik 20 százalék pedig lélekszámarányosan, normatív módon vagy valamilyen olyan módon kerüljön visszaosztásra, ami ezt a kiegyenlítést segíti. A mi számolásunk szerint ebben a javaslatban benne volt annak a lehetősége is, hogy egy jelentősebb normatívaemelést hajtsunk végre. Szeretném elmondani, hogy ezt nagyon komolyan igényelték a települési önkormányzatok, hisze n három év óta nem volt normatívaemelés és nagyon sok településen ebből komoly működési problémák alakultak ki. A szocialista frakció javaslata alapján a kormány olyan előterjesztést tett a költségvetésben, hogy ezt az állapotot három év alatt kell elérni és 1996ban 36 százalék szjavisszatérítésből 25 százalék a lakóhely szerinti és 11 százalék pedig az egyéb módon szétosztandó támogatás. A szocialista képviselőcsoport nem kíván ebben a kérdésben számháborút folytatni, hiszen az önkormányzati érdekszövets égek javaslata 27 és fél százalékról szól és ez a lakóhely szerinti szja magasabb végösszegű önkormányzati költségvetésre vonatkozik. Az eddigi számítások szerint valahol ebben a körben kereshető egy olyan kompromisszum, amiben mindenki érdekelt, amely e v itában megjelent problémák megoldását valamilyen módon meg tudja jeleníteni. Tehát a szocialista képviselőcsoport nem kíván presztízskérdést csinálni abból, hogy az szjavisszatérítés százaléka pontosan mennyi lesz. Nekünk továbbra is az az elsődleges szem pontunk, hogy valamennyi településtípusnál a biztonságos működés garantálható legyen, vagy ha nem is garantálható minden egyes esetben, de megteremthető legyen. Itt hadd mondjam el, hogy igazából nem értem a községi önkormányzatok szövetségének és a falus zövetségnek az álláspontját, hiszen ők azoknak a településeknek, amelyeknek az érdekeit képviselik, ahhoz képest ellentétes álláspontra helyezkedtek, amikor első körben mintegy elvként ragaszkodtak az szja 35 százalékhoz, később pedig egységesen lépett fel a két önkormányzati érdekszövetség a 27 és fél százalék mellett. Természetesen értem azt és üdvözlöm azt, hogy az érdekszövetségek egységesen lépnek fel az önkormányzati érdekek védelmében, de ugyanakkor itt
