Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - OLASZ JÁNOS (MSZP):
2445 Természetesnek tartom az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaim ilyen tartalmú értékelését, mert ez a törvény javaslat igazán nehéz, kemény megszorításokat tartalmaz. A bírálat akkor lenne számomra igazán hiteles, elfogadható, ha túllépve az általánosságokon, követhető, megvalósítható alternatívát is adott volna. Úgy hiszem, nem azért nem hangzott el elemzésen ala puló, tudományosan megalapozott javaslat, mert nem akarják ellenzéki oldalról ezzel a kormány munkáját segíteni, hanem azért, mert nincs ilyen. Azt hiszem, lelkük mélyén nemcsak a kormánypártiak fogadják el igaznak a pénzügyminiszter úr expozéjában megfoga lmazottakat, miszerint a stabilizáció keserves folyamatát a társadalom egészéért, a jövő generációjáért, az elérhető közelségű boldogulásunkért kell felvállalni. "A fő kérdés most az a költségvetés elfogadásával, hogy lesze folytatása a márciusban megkezd ett programnak, megkapjae a kormány a felhatalmazást ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket végrehajtsa." - hangzott el az expozéban. Én abban bízom, hogy a zárószavazáson a válasz "igen" lesz, mert a módosítások a költségvetési főösszegek érintetlenül ha gyásával úgy lesznek képesek belső átcsoportosításra, hogy 1996ban biztosítható lesz a költségvetés alrendszereinek működése. Hozzászólásomban arra keresek választ, arról akarok véleményt mondani, hogy a kormányprogrammal összhangban milyen hatása lesz az önkormányzati szabályozásban az új elemként bekerülő előirányzatoknak, illetve a már bennlévők változásának. Az 5 milliárd forint összegű területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatást - mert a 8. számú melléklet szerinti összegek mérsékelni képes ek az önkormányzatok infrastrukturális ellátottságában meglévő különbségeket - feltétlenül előremutatónak értékelem. A termelőinfrastruktúra, valamint a közhasznú foglalkoztatás bővítésével járó fejlesztési igények teljesítéséhez felhasználható előirányza t a legsúlyosabb helyzetű, elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdő települések és térségek további leszakadásának megelőzését, majd felzárkóztatását szolgálja. Tapasztalatból tudom, hogy a bevételi lehetőségek szűkössége miatt é ppen azok az önkormányzatok nem tudnak segítséget adni a gazdasági feltételek javításához, a foglalkoztatási gondok mérsékléséhez, amelyek működési területén erre a legnagyobb szükség volna. Az előirányzat - a 8. számú melléklet szerinti, megyék közötti - elosztása az érvényes jogszabályban lehatárolt elmaradott, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott települések népességszám szerinti megoszlását differenciáltan veszi figyelembe, nagyobb súlyt biztosítva az elmaradott, alapvető infrastrukturális hátrán yokkal küzdő térségek településeinek. Borsod megyei képviselőként a BorsodAbaújZemplén megye kiemelt összegűre tervezett részesedését azért tartom indokoltnak, mert az országosan is ismert válságövezet, Ózd, Diósgyőr problémája mellett a határ menti tele pülések, körzetek, Abaúj, Bodrogköz és DélBorsod támogatása sem igen odázható el már sokáig. Ugyancsak a területi kiegyenlítés irányába ható elmozdulásként értékelem, hogy a személyi jövedelemadóátengedés mértékét az 1995. évi 35 százalékról a kormány há rom év alatt 40 százalékra kívánja emelni. A helyben maradó javasolt mérték 1996ban 25 százalék lesz, de három év alatt 20 százalékra csökken. Azért tartom kedvezőnek ezt a változást, mert 1996ban a 11 százalékpontnak megfelelő összeg - mivel normatív al apon, döntően népességarányosan illeti meg a helyi önkormányzatokat - forrásnövekedést jelent. A leszakadó régiókban ugyanis községek esetében a 4509 forintra, városok esetében az 5400 forintra való kiegészítés szempontjából mindegy, hogy hány százalék az szjaból átengedett rész. (18.40) (A jegyzői székben Boros Lászlót Nahimi Péter váltja fel.) Jelentős bevételt tételez fel a költségvetés 1996ra a helyi adókból. 42 milliárd forintot prognosztizál, mintegy 6 milliárddal többet az 1995. évi várható összegn él. A cél, miszerint a
