Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - OLASZ JÁNOS (MSZP):
2446 lakosság vállaljon többet a helyi közterhek viseléséből, nem vitatható. A végrehajtásnak azonban véleményem szerint áthághatatlan akadálya lesz. Az önkormányzatok mintegy egyharmadát kitevő kistelepülések jelentős hányada nem azért n em vezetett be, nem vetett ki eddig helyi adót, mert arra nem volt szüksége az önkormányzat költségvetésének, hanem azért, mert az elöregedett, a munkanélküliséggel sújtott települések lakossága képtelen lett volna ennek megfizetésére - és képtelen lesz 19 96ban is. A továbbiakban arra keresek választ, arról akarok véleményt mondani, hogy a kormányprogrammal összhangban milyen hatása lesz annak, hogy a költségvetés az önkormányzatok finanszírozásában prioritásként kezeli a közoktatási intézményeket. Elsősor ban az alapfok két intézménye, az óvoda és az általános iskola 1996. évi finanszírozásáról, a finanszírozási rendszernek a két intézménytípust érintő hatásáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Azzal, hogy a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó normatí v hozzájárulások prioritást biztosítanak az ágazatnak, az 1996. évi költségvetési törvényjavaslat igazodik a kormányprogramban megfogalmazott célokhoz, miszerint - a kormányprogramból idézek : "A kormány eltökélt szándéka, hogy a kormányzati ciklus közepé ig megállítja az oktatásra szánt költségvetési támogatás reálértékének csökkenését, az államháztartási reform végrehajtásával párhuzamosan pedig megkezdi annak fokozatos növelését." Azzal, hogy a július 31éig terjedő hét hónapra a tanulónkénti fejkvóta al apján a 3. számú melléklet szerint az alapfokú oktatásban évi 66 ezer forint/fő hozzájárulást biztosít az önkormányzatok által fenntartott nevelési, oktatási intézményekben, az óvodai ellátásban, illetve az általános iskola 110. évfolyamán a nappali oktat ásban résztvevők után, jelentős az előrelépés, a kormányprogramhoz való igazodás, akkor is, ha ez a fenntartó rendszerben, az önkormányzatnál nem jelent forrásbővülést. Jelentősége megítélésem szerint ez esetben elsősorban gesztusértékében van. De jelentős az elmozdulás ahhoz az állapothoz képest, amikor az óvodák évekig 27 500 forintot, az általános iskolák 41 ezer forintot kaptak fejkvótaként, amely a működési, fenntartási kiadások töredékét jelentette csupán. Az elmozdulás lényegét abban látom, hogy az e lmúlt években nagyon mostohán ellátott óvodáknál az új normatíva szinte lefedi a működési költségeket. Ez - számításom szerint - 8090 százalékos. Az általános iskolákban is emelkedik, mert 5060 százalékát biztosítja a fenntartási kiadásoknak. Különleges, megkülönböztetett elbírálás, az egynél magasabb szorzószám alkalmazását tartanám szükségesnek az olyan kistelepülések körzeti feladatokat ellátó intézményeinél, amelyeket intézményirányító társulás működtet úgy, hogy az intézményben négyöt, esetenként tí zhez közeli kistelepülés iskolásai tanulnak, de egyegy osztály létszáma így sem éri el az oktatási törvényben meghatározott átlaglétszámot. A finanszírozás rendszere a költségvetésben tervezettek szerint 1996. augusztus 1jétől változik úgy, hogy az állam i hozzájárulás a közoktatási törvényben meghatározott szakmai paraméterek alapján számított álláshelyre történik. A törvénytervezet megelőlegezi, hogy a finanszírozásnak ez a módja teljesítménykövetelmények szerint biztosít lehetőséget a szakmai munka elis merésére, ezen belül a pedagógusok jobb anyagi megbecsülésére. Feltételként azt jelöli meg, hogy az intézményeket működtető helyi önkormányzatok megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyek a követelményrendszer által közvetített létszám és anyagi lehetőség összhangját elősegítik. Értelmezésemben az elismerésre méltó szakmai munka mércéje a gyerekekkel való tanórai és tanórán kívüli foglalkozás minősége, amely, ha átlagon felül eredményes, feljogosít a jobb anyagi megbecsülésre. Megítélésemben elbizonytalaní t, hogy a fenntartó önkormányzatok ezt az elismerést úgy tudják biztosítani, ha megteremtik a létszám és az anyagi lehetőség összhangját. Biztosan van tartalék a rendszerben, amelyet átgondolt racionalizálással fel lehet szabadítani. De félő, hogy olyanok is kikerülnek az oktatás rendszeréből, akik meghatározó egyéniségei, iskolateremtői annak. Tisztelt Ház! A béralkuk, a jövő évi béreket befolyásolni akaró tárgyalások, demonstrációk idejét éljük. Állami alkalmazottak jelentős csoportjának sikerült elérnie, hogy 1996ot 1015, esetleg 20 százalékkal emelt bérrel kezdje. A múlt szombaton az egészségügyben dolgozó közalkalmazottak
