Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
2403 A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatás a. Az előterjesztést T/1571. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1571/3. és 7. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a házbizottság kiter jesztette korábbi állásfoglalását az Országgyűlés e heti ülésére is. Ezek szerint a költségvetéshez kapcsolódó törvényjavaslatok vitájában ajánlja a képviselőknek, hogy a felszólalások időtartama ne haladja meg a vezérszónoklatok időtartamát. Ez e törvényj avaslatnál 15 perc. Szólásra következik Körösfői László képviselő úr, MSZP, őt követi Bogárdi Zoltán képviselő úr az MDFből. (Körösfői László nincs az ülésteremben.) Akkor szólásra következik - tekintve, hogy Körösfői képviselő úr nem tartózkodik a teremb en - Bogárdi képviselő úr. (Bogárdi Zoltán: Tévedés.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Nem kíván a képviselő úr most felszólalni. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Tévedésen alapszik, elnök úr, a bejelentés, szerdai hozzászóló vagyok, nem a mai napon. Köszönöm. ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Nádori László képviselőtársunknak, az SZDSZből; őt követi Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapártból. DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság és vele összefüggésben a magyar sport átalakulásának vizsgálata, az átalakulással járó korlátok és lehetőségek felismerése, azonosítása jelzi, illetve jelezné a sportszféra alkalmazkodóképességét a megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyokhoz. A sport támogatását az állami és a civilszféra szerepét illetően többfajta felfogás és gyakorlat van. Egyik gondolkodási irány szerint az államnak azért kell meghatározóan aktív szerepet játszania a sport területén, hogy a sportfogyasztásban megmutatkozó társadalm i különbségeket ellensúlyozza. Egy másik nézet szerint azért, hogy megfelelő keresletet biztosítson a sportjavak iránt. A klasszikus közgazdasági felfogás pedig a piac, a kereslet és a kínálat szabályozószerepére utal. (14.20) Ebben a gondolkodási modellbe n a központi és a helyi kormányzatoknak csak az ármechanizmus működésének kudarcai esetén, akkor is a működés hibáit, kudarcait korrigálandó, de a piac lényegét nem befolyásoló beavatkozás engedélyezhető. Nos, az államnak ezt a beavatkozását - az említett összefüggésben - a jelenlegi átmeneti időszakban nagyon fontosnak, a sport létét meghatározónak, a megtermelt értékek és elért eredmények megőrzését segítőnek tartjuk. A piaci beavatkozás, illetve a szabályozás kérdései elsősorban nem a sportpolitikához, h anem az általános pénzügyi politikához, pontosabban az adó- és pénzügyi politikához és szabályozáshoz tartoznak. Az állam többek között az adótörvények révén adhat támogatást, nyújthat lehetőséget a sportszervezeteknek működőképességük javításához, adhat t ámogatást a sportpiaci verseny résztvevőinek esetenként a túléléshez.
