Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
2378 sorsfordul ója következtében előttünk vannak. Úgy gondolom, hogy az előttem elhangzottakból egyértelműen kiderül, hogy bizony nagyon sok olyan hiányossága mutatkozik meg, amelyek vagy a viták alapján, vagy pedig egy későbbi módosítással újraigazítást igényelnek. Egyé rtelműen kitűnik ez az Állami Számvevőszék jelentéséből is, hiszen egy nagyon érzékeny ponton - ahol a decentralizált alapok összevonásáról rendelkezik a törvény, megszünteti ezt, és a minisztériumok kezelésébe hozza , ott az újraindításnak, e feltételekn ek a teljesítését a minisztériumok csak februárban dolgozzák ki. Tehát mindenképpen törést szenved, és mondhatjuk úgy, hogy a demokratikus felépítményi rendszer szenved ezzel csorbát. Ez további csorbát szenved a döntési hierarchia szétszabdalásával, a kül ön törvény szerinti szabályozási módszer megjelenítésével, az önkormányzati rendszerek leértékelésével, a minisztériumi szakirányítás további átpolitizálásával. Ezek sajnos visszamutatnak régebbi időkre. Reméljük, hogy a kincstári reform ezt tudja valamily en módon kompenzálni, és egy valós, rugalmas működéssel olyan irányba terelni az államháztartás működését, amely kielégíti azokat a feltételeket, amelyeknek egy modern, demokratikus jogállamban meg kell felelni. Természetesen maga az államháztartási törvén y a kincstár működtetésével kapcsolatban számos dilemmát vet föl, amelyek szintén azt indukálják, hogy hamarosan módosításokra, kiigazításokra lesz szükség. Közvetlenül a költségvetési törvényjavaslat Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium című fe jezetével szeretnék foglalkozni. Ezeknek a szakkérdéseknek a megvilágításával szeretném abba a helyzetbe hozni a tisztelt Házat, hogy valójában tudjuk értékelni, hogy ezen a területen az az igény, amely az ország átalakításával szemben felmerül, valóban re álissá tehető, valóban megvalósíthatóe, és hol kellene véleményünk szerint ebben a kérdésben módosítani, vagy hol vannak olyan hiányosságok, amelyeket mindenképpen ki kell küszöbölni. A Magyar Államvasutak költségvetési támogatása európai összehasonlításb an igen szerénynek mondható. Ezen a negatív rekordon jelent némi javulást, hogy a központi költségvetés a MÁV Rt.től átvállalt hitelek törlesztésére 28 milliárd forintot; a '9295 között felvett likviditási hitelekből keletkezett adósságait és azok kamata inak megfizetését is átvállalja. Azonban meg kell jegyezni, hogy ez a gesztus nem egyenlő még a vasútbarát politikával. A fő feladat a vasutakat kiszabadítani az egyre növekvő elszigeteltségből, beilleszteni az anyagmozgatás rendszerébe, a meglévő lehetősé geket sokkal hatékonyabban kihasználni, preferenciát biztosítani esetlegesen a nagy létszámú magyar iparvágányok aktív kihasználására, a közvetlen, direkt, kikötői szemléletű ipartelepítésre és végső soron a tevékenységnek olyan mértékben rugalmassá tételé re a vasúti szállítás területén, amely minden helyen kapcsolódik az áruszállítás modern folyamatába; mert különben nem lesz esélye a magyar vasúthálózatnak, hogy a nemzetközi vonalakon kívül egyáltalán megközelítse a gazdaságos működtetés feltételeit. Szól ni kell a Hírközlési Alapról, hiszen ezt az 1995. évi LIV. törvény hatályon kívül helyezi. (12.00) Ezt a törvényt június 22én hirdették ki, megszüntetésének szándéka pedig már a 2219/95. (VIII. 4.) kormányhatározatban megjelenik. Ugyanis a határozat 5. po ntja úgy rendelkezik, hogy az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszerének részét képező Hírközlési Alap '96. január 1jétől integrálódjék az alapot kezelő költségvetési fejezetbe, vagyis a KHVM fejezetébe. Tekintettel arra, hogy a kormány a fejezeten belüli címek közötti átcsoportosítást hajthat végre, sőt e jogát a fejezetért felelős miniszternek is átengedheti, kétségessé válik a Hírközlési Alapnak a távközlési törvényben foglalt célokra való felhasználása. Megjegyzem, hogy az alapba edd ig becslések szerint mintegy 25 milliárd forint került, melynek túlnyomó részét a költségvetés már elvonta. Legutóbb épp a hatályát vesztő törvény vont el 16 milliárdot. Tekintettel arra, hogy az alapot létrejötte óta az Országgyűlés még nem számoltatta el , erre is sort kell keríteni. A hírközlési intézményeknél ezen fejezetcím alatt érdekes módon kizárólag a Hírközlési Főfelügyelet jelenik meg. Vajon hová tűnt a távközlési érdekegyeztető fórum és a távközlési mérnöki
