Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak

1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):

2347 ELNÖK (dr. Salamon László)

: Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI E

RZSÉBET (MDF)

: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igaz az a tétel, hogy gazdasági kényszer

nélkül nem lehet nagy ellátórendszereket megreformálni. De e mellett az is igaz, hogy ész nélkül

pedig nem szabad. Nagy ellátórendszerek reformjához

nagyon komoly előkészítés kell. És azért nem szabad ész

nélkül rövid távú hatású döntéseket hozni, mert hosszabb távon - sőt, lehet, hogy holnapután - lényegesen többe kerül. Mi ezt vitatjuk el, és nem azt, hogy szükség vane takarékosságra vagy sem. Köszö

nöm szépen a figyelmüket.

(Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László)

: Köszönöm. Latorcai János képviselő úrnak kétperces hozzászólásra adom meg a szót. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP)

: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy érdeklődéssel és nagy figyelemmel

hallgattam Békesi képviselőtársam igen alapos elemzését. Azt hiszem, talán elfogadhatónak is tűnne,

hogyha csak kimondottan a költségvetés egyensúlya primátusának szempontjából fogalmaznánk meg

egy gazdaságpolitikát. Én azonban úgy hiszem, egyszer már el kellene oda jutni, hogy állítsuk talpra

ezt a rendszert, és a gazdaság teljesítőképességéből vezessünk le egy költségvetést. Mert hisz - ahogy Miklós képviselőtársam is elmondta - ennek a költségvetésnek is az lenne a meghatározó eleme,

hogy működjön a gazdaság, azaz egyre növekvő terheket tudjon a gazdaság kitermelni. A valóság

azonban mégis csak egészen más. Teljes egészében igaza van ugyanis Varga képviselőtársamnak,

amikor azt mondja, hogy - mégis csak a kormányint

ézkedések eredményeképpen - alapvetően

csökken az ipari termelés növekedési üteme: a Gazdaságkutató Rt. prognózisa szerint ebben az évben

35 százalékig csökkenhet le; a mezőgazdaság nagyon rosszat produkált ebben az évben;

összességében a GDP 0 és 1 száza

lék körüli növekedése várható csak. Ez tehát alapvető visszaesés a

tavalyi évhez képest. Ugyanakkor, ha a privatizációs bevételektől eltekintünk, akkor a jövő évben igenis majdnem ott

van a költségvetési hiány, ahol most vagyunk. A gazdaságban pedig mégis

csak az figyelhető meg,

hogy csökkent a beruházás. A legújabb adatok szerint sajnos az exportpiaci átlagárak is csökkentek,

tehát ilyen értelemben nem látom pontosan azt a gerjesztő hatást, amelyik egy ilyen, a

gazdaságnövelés csökkenésének felelősségét fe

lvállaló költségvetésből kitermelhető lenne. Bauer képviselőtársam hozzászólásához is szeretnék egyetlenegy fél mondatot hozzáfűzni: Azt mondja, a gazdaság független attól, hogy milyen exportösztönzés van. Ez így igaz - egy piacgazdaságban. De ez azért - h

angsúlyozom - átmeneti piacgazdaság. És pontosan a kormány

gazdaságpolitikájával kell meghatározni azokat a területeket, ahol a szükséges fejlesztések

indokoltak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László)

: Köszönöm. Kétperces hozzá

szólásra Burány Sándor képviselő úrnak adok szót. BURÁNY SÁNDOR (MSZP)

: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Latorcai János Képviselőtársam! Az ön

alapgondolatával - amely úgy szólt, hogy a gazdaság teljesítőképességéből vezessük le a

költségve

tést - tulajdonképpen egyetértek. Egy probléma van ezzel: ennek alapján például most nulla

költségvetési hiányt kellene beterveznünk, hogyha pusztán a gazdaság teljesítőképességéből

szeretnénk levezetni a költségvetési számokat.