Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
2325 Természetesen ilyen természetű polémia Kőszeg Ferenc képviselő úrral azt hiszem öt éve folyik, és óriási rutint szereztünk már ebben, hogy egymás álláspontját cáfolgassuk. De nekem változatlanul az a meggyőződésem, hogy ennyi érlelődé si idő kellett, és ezt '91ben vagy '92ben, a meddő kísérletek után - az sem véletlen, hogy miért szakadt meg ennek a törvénynek tárgyalása itt a parlamentben - nem lehetett volna sikerre vinni úgy, hogy működjön is az a szervezet. Zárójelben még csak ann yit, '92ben még csak esélyünk sem volt olyan rendőrségi törvényre, mint amit '94ben mégis egyéb okból sikerült elérnünk, és bízom benne, hogy legalább az egy jónak minősíthető törvény lett. Ehhez is fűződnek ilyen optimista képzelgéseim. ELNÖK (dr. Salam on László) : Köszönöm. Megadom a szót Trombitás Zoltán képviselő úrnak a FideszMagyar Polgári Párt frakciójából. DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A polgári demokráciákban általában elismertnek számít az a vélemé ny, hogy a végrehajtó hatalmat a törvényhozás ellenőrzi. E törvényjavaslat legfontosabb hibájának azt tartom, hogy ez az elv nem érvényesül. Ugyanis eszerint nem a parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalmat és annak legrejtélyesebb szervét, a titkosszolgála tot, hanem fordítva: a titkosszolgálat ellenőrzi a nép választott képviselőit. Feje tetejére állított logika. Persze nem állítom azt, hogy ez nem módosítható megfelelő indítványokkal, tehát arra megfelelőnek ítélem, hogy kellő módosításokkal el lehet fogad ni. Ezért Wachsler Tamás képviselőtársammal - aki az előző parlament utolsó időszakában a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt, és Boross Péter képviselőtársunk elődje ebből a szempontból - mintegy 60 oldalnyi módosító indítványt nyújtottunk be a törvény javaslathoz. Megpróbáljuk az indokainkat elmondani annak érdekében, hogy a titkosszolgálatok egyfelől hatékonyan működhessenek, másfelől viszont ezt a hatékony működést ne használhassák fel a politika befolyásolására, és konkrétabb garanciarendszer kiépülé se történhessen meg ezáltal. Az egész parlament és az egész törvényhozás természetesen nem ellenőrizheti a titkosszolgálatokat - ezt teljes mértékben elfogadom. Azt a logikát, hogy szűk körű bizottságot hozzunk létre - illetve már létezik is , egy szűk kö rű bizottságot hatalmazzunk fel olyan jogosítványokkal, hogy gyakorolja ezt az ellenőrző jogkört, teljes mértékben osztom és elismerem. A törvény ilyen irányú javaslatait magam is támogatom, csak kevésnek találom. Úgy ítélem meg, hogy ezek sokszor inkább g umiparagrafusokban megfogalmazott jogosítványok a bizottság részére, amivel szemben számos esetben a végrehajtó hatalom és a szolgálatok visszaélhetnek vagy kihasználhatják ezt a helyzetet. Tehát módosító indítványaink arra is irányulnak, hogy megpróbálunk ilyen szempontból módosítani a törvényen. A részletes vitában természetesen tételesen, szakaszonként kifejtjük majd érveinket, de engedjék meg, hogy módosító indítványaink kapcsán néhány, a teljesség igényét messze nélkülöző véleményt ha vázlatosan is, de ismertessek önökkel. A törvényjavaslat 14. §a tárgyalja azt többek között, hogy a bizottság miket tehet. Itt azt mondja, hogy általános tájékoztatást kérhet az igazságügyminisztertől és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől, a h onvédelmi minisztertől, a főigazgatóktól - azonban csak általános kérdésekben. Mi azt javasoljuk, hogy ne csak általános, hanem konkrét kérdésekben is kérhessen a bizottság vizsgálatokat. Azt gondolom, félelemre nincsen ok, hiszen a bizottságban biztosítot t a kormánypárti többség, tehát ezt a lehetőséget a bizottság számára a parlamentnek, a törvényhozásnak biztosítani kell. Ebbe a körbe mi nemcsak az érintett minisztereket vonnánk be módosító javaslatunkban, hanem az információgyűjtést engedélyező bírákat is. Ugyan ez ellen elhangzottak érvek, hogy nem feltétlenül volna helyes, ha a bírák ilyen módon bevonhatók lennének bármiféle vizsgálatba, de azt gondolom, hogy a magyar alkotmány és a Házszabály szerint is egy bizottság előtt minden magyar polgárnak köte lessége megjelenni, tehát egy engedélyező bírának is kötelessége megjelenni.
