Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
2326 Szintén a törvényjavaslat 14. §a - amit szintén eléggé gumiparagrafusnak érzékelhetek - azt mondja, hogy kivizsgálhatja a bizottság a nemzetbiztonsági szolgá latok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos egy előző bekezdésben meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a vizsgálatot indokolttá teszi. Mi teszi indokolttá a vizsgálatot? Mi megpróbálunk ide egy garanciáli sabb szabályt betenni: ha a bizottsági tagok legalább egyharmada úgy ítéli meg, hogy ez indokolt, akkor érdemes ezt a vizsgálódást természetesen megtenni. Szintén a 14. § megint a bizottság jogosítványaival foglalkozó terület, ahol a bizottság megkapja azt a jogkört - szerintem helyesen , hogy véleményezze a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét. Az előbb a vitában már felmerült a rendőrségi törvény, amely '94ben megszületett. A rendőrség is jogosult titkos információk gyűjtés ére, viszont a rendőrséget nem ellenőrzi a nemzetbiztonsági bizottság - legalábbis az én olvasatomban , ezért ide beiktatnánk egy olyan pontot, amely azt mondaná ki, hogy "a titkos információk gyűjtésére jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevék enységével kapcsolatos tételeit". Nem tudhatjuk még, hogy kik lesznek jogosultak titkos információ gyűjtésére: eddig a rendőrség jogosult még rá, de elképzelhető, hogy mások is kapnak ilyet. Lehet érdeke az országnak, hogy kapjanak titkos információ gyűjté sére más szervek is jogosítványokat, ezt nem kell feltétlenül kétségbe vonni, de a bizottság kapjon konkrét lehetőséget arra, hogy ezeket a tételeket ellenőrizni is tudja. Maradok a 14. §nál - úgy látszik, a bizottság jogosítványait elég fontosnak tartott uk. A bizottság, ha ellenőrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - mondja ki a javaslat , a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait szakértői tevékenységre kérheti fel. Mi itt inkább az "annak tagjai" beszúrását javasolnánk, mert azt gondol juk, hogy a nemzetbiztonsági bizottság az Országgyűlés bizottsága, abban különböző politikai pártok képviselői ülnek, akik adott esetben politikai véleménykülönbségeiket politikai vitában ütköztetik. A nemzetbiztonsági bizottság tehát egy politikai testüle t, amely a titkosszolgálatok politikai ellenőrzését végzi. Ebben az összefüggésben politikamentességről beszélni a parlamenti demokrácia alapvető fogalmai ismeretének hiányáról tanúskodna. Nem célszerű tág értelmezési lehetőséget biztosító megfogalmazásokk al csökkenteni a bizottságnak azt a jogát, hogy mikor, milyen célból kíván szakértőket igénybe venni. Előfordulhat, hogy a bizottság törvényhozási tevékenységének segítésére kíván a szolgálatok személyi állományához tartozó szakértőket igénybe venni, tehát ezért is indokolt lehet egy ilyesfajta módosítás. A 15. §ban, annak is (1) bekezdésében a törvényjavaslat azt mondja, hogy a bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített, a nemzetbiztonság szempontjából fontos általános értékről, val amint a kormány számára készített jelentéseket. Ki dönti el, hogy mi a nemzetbiztonság szempontjából fontos jelentés? Természetesen tudom, hogy ilyen szempontból el lehetne árasztani a bizottságot óriási tételű kérdések halmazával, amivel nem tudna mit kez deni, de úgy ítéljük meg, hogy "a nemzetbiztonság szempontjából fontos" kitételt helyesebb lenne kivenni a törvényből. Ezáltal ugyanis nem biztosítanánk egy olyan lehetőséget a szolgálatok számára, hogy mindig eldönthessék, felülbírálhatatlanul bárki által , hogy mi fontos nemzetbiztonsági érdekből, és amit ők úgy ítélnek meg, hogy nem fontos, akkor azt a bizottság már nem is ellenőrizheti. A 15. §ban azt tartalmazza a törvényjavaslat, hogy amennyiben a parlamenti képviselő ellen irányul bármilyen titkosszo lgálati tevékenység, amelyet a törvény felsorol, akkor erről a bizottság elnökét vagy alelnökét értesíteni kell. Bocsánat... lehet, hogy itt egy kicsit tévedtem, nem erről szól pontosan, de összevonva rögtön mondom mind a kettőről a véleményemet. (18.10) H a képviselőt érint a titkosszolgálatok ilyen tevékenysége, akkor nagyon helyesnek tartom, hogy valamilyen módon értesíteni kell róla. De hogy kit kell értesíteni, az egy kérdés lehet. Az én megfontolásom szerint - ha például a jelenlegi felállást vesszük, amely azt mondja, hogy a bizottság elnökét vagy alelnökét értesíteni kell erről - a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét értesíti erről a tényről, és ebben az esetben kormánykörön belül
