Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
2324 remélhetőleg az ilyen természetű módosító javaslat az ellenőrzési funkció odatelepítésével, megfelelő helyre telepítésével még a törvény kiegészülhet. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Boross Péter képviselő úr indítványozta, hogy a vitát ne zárjuk le, éljünk azzal a lehetőséggel, hogy mivel lehetőség szerinti vitalezárásról volt szó, most nem kerül a vita lezárásra. Ismeretes a házbizottsági megállapodás és a Ház követett gyakorlata. Azért megkérdezem, mielőtt reflektálok érd emben az ügyrendi nyilatkozatra, hogy kíváne az ügyrendi indítványhoz valaki észrevételt tenni. (Nem jelentkezik senki. ) Senki. Akkor a már utalt házbizottsági megállapodásnak és gyakorlatnak megfelelően Boross Péter ügyrendi indítványának helyt adunk, ma az általános vita nem kerül lezárásra. Kőszeg Ferenc képviselő úr kétpercest kér? (Igen.) Megadom a szót Kőszeg Ferenc képviselő úrnak. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Bár a nevem Boross képviselőtársam felszólalásában nem hangzott el, de olyan átható pillantást vetett rám, hogy azt gondolom, a személyes érintettség jogán is érdemes, indokolt, hogy kétperces reflexióra kérjek lehetőséget. Az összefüggés, amelyről szólt, az, hogy egyes képviselők, esetleg egyes pártok, mondjuk a Szabad Demokraták Szövetsége, valamikor a nemzetbiztonsági szolgálatok létét vonták kétségbe. Azt hiszem, ez így nem áll. A magam nevében hadd mondjam azt, hogy sosem gondoltam azt, hogy nemzetbiztonsági szolgálatokra nincsen szükség. Azt azonban gondoltam, és talán nem is egyedül gondoltam a Szabad Demokraták Szövetségében, hogy a szolgálatoknak részben személyi tekintetben és strukturális tekintetben, funkcionális tekintetben a megtörténtnél radikálisabb átalakítására lett volna szükség. Azt gondolom, hogy ami a kérdés sz emélyi részét illeti, ezen túllépett az idő, de ami a szervezeti részét illeti, talán nem, és azért is örülök annak, hogy ez a kérdés a tervezett országgyűlési határozat következtében napirenden marad. Talán még annyit fűznék hozzá Boross Péter felszólalás ához, hogy köztudott az, hogy az előző kormány is készített törvénytervezetet, törvényjavaslatot. Azt gondolom, az, hogy ezeknek az elfogadására nem került sor, annak is a következménye, hogy az előző kormányzat nem merte vállalni az ezzel kapcsolatos - ho gy így mondjam - világnézeti vitát. Itt valóban világnézeti vitáról is szó van, egy államközpontú, effektivitásközpontú és egy emberi jogok, garanciális szempontok központú szemléletmódnak részben összeütközéséről, részben kiegyezéséről. Talán jobb lett v olna, ha az előző ciklusban kerül erre sor, mert akkor a vita inkább a plenáris ülés előtt és a világ nyilvánossága előtt folyt volna. Ez a vita azonban most is megtörtént, és azt gondolom, az, hogy ez a kormányzat erre a vitára lehetőséget adott, az nem h ibája a jelenlegi kormányzatnak, hanem erénye, és jól tette a kormány, hogy erre lehetőséget adott. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces viszontválaszra Boross Péter képviselő úré a szó. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Tisztelt Ház! Mindnyájan emlékszün k még az ötvenes évekből arra a közismert mondásra, hogy ezentúl minden másképpen volt... Én örömmel hallottam, hogy tulajdonképpen emlékezetzavarban szenvedek, mert együttes működésünk keretei alakultak ki ilyen természetű teoretikus viták során és kereté ben, és a törvény jó lett volna, ha akkor megszületik. Azért az őszinteség kikívánkozik belőlem: esélyünk se volt rá akkoriban, az elhangzó érvek nem tették volna akkoriban lehetővé, hogy olyan törvény szülessen, mint amilyen törvényjavaslatként most tárgy alásra kerül. (18.00)
