Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH PÁL (MSZP):
2313 Mi volt ennek a 30/1992. (V. 26.) alkotmánybírósági határozatnak az előzménye? Az indítványozók a Btk. 269. §a alkotmányellenességének megállapítása és a bűncselekményi tényállás megsemmisítése iránt nyújtottak be indítványt. Mégpedig azért, mert büntetni re ndel olyan magatartásokat - mármint ez a bizonyos paragrafus, mindenki tudja, miről van szó , amelyek az alkotmány 61. §ában biztosított véleménynyilvánítási és sajtószabadság, továbbá egyik indítványozó szerint a 60. §ban biztosított gondolatszabadság és a 65. §ban biztosított, menedékhez való jog gyakorlásának körébe esnek. Ezután a Pesti Központi Kerületi Bíróság az előtte folyamatban levő ügyben egy hosszú számú végzésével az eljárást felfüggesztette. A végzés szerint a Btk. ellentmondani látszik - így volt az eredetiben - az alkotmány 8. §a (1)(2) és (4) bekezdésének, figyelemmel az alkotmány 61. §ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra. Ezt követően az Alkotmánybíróság ülésezni kezdett, és ezen az ülésen a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész is részt vett vagy felszólalt. Álláspontjuk pedig nagyon röviden és summásan az, hogy a Btk. 269. §a nem alkotmányellenes. Éspedig a következők miatt nem alkotmányellenes. Itt szó szerint idézek, mert azt gondolom, itt a szavaknak súlyuk van. Így szól az idézet: az alkotmány 8. §a rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége, az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkoz ó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Itt jön a folytatás. Azt mondja ez az indokolás, hogy az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme va gy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy a másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem s zükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményének. Az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott jogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhéb b eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Ez volt az első ellenérvem az ön alkotmányos kifogása ellen, kedve s képviselő asszony. A következő: 1991 decemberében az akkori igazságügyminiszter egy törvényjavaslatot terjesztett elő T/3811. számon. A törvényjavaslat - amennyire vissza tudtam nézni - messzire nem jutott, nem tudom miért, két bizottságról volt szó, az egyik talán tárgyalta, a másik nem is tárgyalta. Ez a törvényjavaslat a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvény módosításáról szól. Az indokolásban az előterjesztő leírja, hogy a büntetőjog szabályok módosítása során új bűncselekmények kerültek be a Btk.ba. Ilyenek az emberrablás, a kábítószerrel való visszaélés, és nem tudom még, micsoda. Ezért mondja az előterjesztő Balsai István, hogy ezek a bűncselekmények hatásosan csak úgy üldözhetők, ha felderítésükhöz titkosszolgálati eszközöket veszünk igénybe. Ezek pedig praktikusan az elmúlt négy évben is, az elmúlt másfél évben is meg mindig és mindenütt a következők: lakásba történő titkos behatolás, jelzések elhelyezése adatokba, telefonlehallga tás, levélfelbontás, egyebek. Tehát az alkotmányos alapvető jogokat sértő intézkedések és korlátozó intézkedések. Nem vettem észre, nem találtam, nem tapasztaltam, hogy ebben az indokolásban, ebben az előterjesztésben - vagy nem is tudom, minek nevezzem, n em túl terjedelmes - benne lett volna bármi, ami alkotmányos aggályokkal kapcsolatos, benne lett volna célzás arra - ahogy Dávid Ibolya képviselő asszony, igen tisztelt képviselőtársam felvetette , hogy ezek miatt a dolgok miatt módosítani kellene az alko tmánynak ezt a bizonyos 8. §át. (17.00) A következő dolog az 1994. évi XXXIV. törvény, a rendőrségi törvény. A rendőrségi törvényt, ha jól emlékszem, áprilisban fogadta el a tisztelt ház. Ennek vannak olyan passzusai - a VII. fejezet például, a 69. § , a melyik kifejezetten azokkal a dolgokkal foglalkozik, amelyekkel a
