Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH PÁL (MSZP):
2314 nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat is, például bírói engedélyhez kötött titkos információk gyűjtésével. Szó nincs arról, nem emlékszem rá, hogy ezt a törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság felfüggesztette volna azok miatt az okok miatt, amelyek itt, ebben a vezérszónoki felszólalásban elhangzottak. És ha szorosan azt a logikát követem, amit Dávid Ibolya képviselőtársam itt felvázolt ebben az összefüggésben, akkor ad abszurdu m arra a következtetésre juthatok, hogy addig, amíg ez a bizonyos 8. § ilyen módon van az alkotmányban, addig a Btk. alkotmányellenes, addig az a bíró, aki sittre vág valakit, alkotmányellenesen cselekszik, az egyént a személyes szabadságában korlátozza. E z abszurd. Éppen azért abszurd, mert nem veszi tekintetbe azt az alkotmánybírósági verdiktet, amelyet az előbb szó szerint citáltam, éppen azért, hogy ezekkel az érvekkel szembehelyezzek valamit. Az viszont tény - és ebben egyetértek a képviselő asszonnyal , hogy az alkotmány módosításra szorul, de nem a nemzetbiztonsági törvény okán és nem e miatt a dolog miatt, hanem egész más miatt. Úgy tudom, a parlamentben egy hatpárti bizottság egy új alkotmány megalkotásával, illetve annak előkészítésével foglalkozik. Megkérdeztem nem akármilyen jogászokat, hanem az alkotmánnyal igen intenzíven foglalkozó jogászokat:, ők is egyetértettek azzal, hogy igen, ez a 8. § olyan, amibe, ha valaki nagyon akar, belekapaszkodhat. Legalábbis belekapaszkodhatott mindad dig, amíg ez a bizonyos 30/1992es alkotmánybírósági határozat meg nem született. De van a dolognak egy további dimenziója is, mert úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat megítélése szempontjából - miután az emberi jogi bizottság tagja vagyok, ezért merek el őhozakodni ezzel - alapvető kérdés annak a vizsgálata az alkotmányossági kritériumokon túlmenően, hogy ez a beterjesztett törvényjavaslat - és teljesen mindegy, hogy melyik kormány terjeszti be - megfelele az európai emberi jogok egyezménye 8. cikkében fo glalt rendelkezéseknek. E cikk 1. pontja szerint - ez hasonlít a mi alkotmányunkhoz - mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. De jön a második pont, a második pontja pedig a következőket állapí tja meg - szó szerint idézem: "e jog gyakorlásában hatóság csak a törvényben meghatározott esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncsele kmény megelőzése, a közegészség vagy eszközök védelme, mások jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében szükséges." Ebből az idézett rendelkezésből az következik, hogy a nemzetbiztonság megóvása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok a magán- és csa ládi élet, a lakás és levelezés tiszteletben tartásához való jogok korlátozását kizárólag a demokratikus társadalom keretei között valósíthatják meg. Demokratikus társadalmon minimálisan a parlamentáris demokráciát, a politikai pluralizmust, a másság tiszt eletben tartását és az emberi jogok érvényesülését és védelmét értjük. Mindez azzal jár - és úgy gondolom, ez felel meg az európai normáknak , hogy a titkosszolgálatok szervezetéről és tevékenységéről - így, együtt, kérem: szervezetéről és tevékenységéről - nyilvános és közérthető jogszabályok rendelkezzenek, a szervezet tevékenységét a parlament ellenőrizze, a titkos eszközök és módszerek alkalmazásának engedélyezése ezektől a szervezetektől független szerv vagy szervek engedélyéhez legyen kötve. És végül : gondoskodni kell a fontos és bizalmas munkaköröket betöltő személy biztonságos ellenőrzéséről is. Szeretném megkérdezni, mi az ezek közül, amely kritériumoknak ez a törvényjavaslat nem igazán felel meg. Valóban jogos egy ilyen típusú törvénnyel szemben m inden alkotmányos aggály. Bennem is felmerültek definíciós problémák. Tudniillik, ha a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozunk, akkor igenis joggal elvárható, hogy a nemzetbiztonsági érdek fogalmát - nem a csapdát és a védelmet - abszolút precízen fogalmazza meg a törvényjavaslat és ne példálózva. Itt beadtam egy módosító indítványt, mert úgy éreztem, hogy szükséges. Egy korábbi alkotmánybírósági határozat késztetett erre. Annak idején egy törvényt úgy semmisített meg az Alkotmánybíróság és azért, mert az "így különösen" kitétel szerepelt benne. Ebben is szerepel, ezt ki kell venni belőle.
