Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
229 A mondandómat azzal szeretném bezárni, hogy természetesen ezt a javaslatot örömmel fogadom, mert örülök neki, hogy megszületett, és bizonyos helyeken, ott ahol részben a bankjegyen és az állampapíron való címerhasználat említtetik, aztán ott, amikor ma ga ez a törvényjavaslat kerül már törvényi állapotba, majd módosító indítványokat fogok beadni, mert véleményem szerint szükséges. A nemzeti jelképeket, bennük pedig magunkat is tiszteljük meg akkor, ha magának a törvénynek a szövegében vizuálisan is hozzá férhetővé tesszük a címert és a nemzeti zászlót. Tehát mindenütt, ahol az alkotmány valamilyen nyomdai formában megjelenik, mindig legyen ott a nemzeti címer és a nemzeti zászló, mert például az önkormányzati törvénnyel együtt kiadott alkotmánynak csupán a borítóján szerepel a címer, de magában az alkotmány szövegében nem, noha a hatályos törvénytárban ott van a szentkoronás címer. (19.20) Tehát több ilyen módosító indítvánnyal szeretnék még élni a jövőben, ezeket már részben meg is tettem. Ezekre a részlet es vita megfelelő helyén visszatérek. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Pallag László úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. Szólásra készül Jeszenszky Géza úr, a Magyar Demokra ta Fórum részéről. Megadom a szót Pallag László képviselő úrnak. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! A T/785. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatáról szó. Itt a történelmi falak között ehhez a törvényjavaslathoz csak úgy szabad hozzányúlni, ha történelmi visszatekintést teszünk. A Független Kisgazdapárt szerint a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeivel összefüggésben a visszatekintésben az alapokhoz, mé gpedig a történelmi alapokhoz, a Szent Korona tanához kell visszamenni, melyre már a Független Kisgazdapárt részéről utalás történt. A történelmi múlt alapjain a jelenben a törvényjavaslaton keresztül kell előretekintenünk. Ilyen összefüggésben érdemes vis szatekinteni a Szent Korona rövid történetére, mert nincs még egy olyan, lényegre törő történelmi tárgyunk, amelyet a történelem viharai ilyen mértékben és módon érintettek. E történelmi kincs birtoklásáért trónviszályok dúltak, háborúk robbantak ki. Előfo rdult, hogy a török szultán is a fejére tette, és felpróbálta Szemere Bertalan is. A szakirodalomban történelmi kriminek nevezett koronalegenda őrzőhelyeként álljon itt néhány példa: Bizánc, 1074; Visegrád, 13101440; Siklós, 1529; Győr, 1644; Szeged, 1849 . A korona leghosszabb történelmi fogsága 19451978ig tartott. Hazatért: 1978. január 5én, 21 óra 26 perckor. Ismeretes, hogy a koronás címert 1948 után erkölcsileg - a magyar történelmet meghazudtoló módon - megalázták. Az új államiság grotes zk jelképei - a csillag, a sarló és a kalapács - léptek annak helyébe. A címer tisztelete megköveteli azt, hogy kellő tisztelettel és meghatottsággal foglalkozzunk vele. Az 56os forradalom egyik fontos követelése volt a régi címer ismételt hivatalossá tét ele és a hozzá fűződő nemzeti ünnep visszaállítása. Sajnos erre nem kerülhetett sor, de 1957ben megváltoztatták a magyar címert, és visszakerült címerünk közepébe az ősi vágásos és nemzeti színű pajzs. A rendszerváltást követő szabad politikai légkörben l efolytatott vitában a többség a jelenlegi koronás címert tartotta legalkalmasabbnak nemzeti hagyományaink kifejezésére és ápolására. A fentiekre figyelemmel a nemzeti jelképek, különösképpen a címer használatáról rendelkező törvényjavaslat vitája történelm i jelentőségű, különösen a nemzethez való tartozás kinyilvánításában, a nemzeti érzés kifejezésében. Szükségesnek tartom a törvénytervezet indoklásában megismételni a következőt: "A javaslat elismeri a nemzeti érzésnek a nemzeti jelképek útján való kinyilv ánításának lehetőségét, és a
