Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2279 foglalkoztassanak, munkahelyeket teremtve. Ilyen munkahelyteremtő adókedvezmények i s voltak - és reméljük, hogy lesznek is. Nos, mindezek után térnék rá arra a még mindig fennálló helyzetre, amelyet nem tartunk megfelelőnek: ez az adózásban, az adójogrendszerben elfoglalt helyük. Véleményünk szerint nincs megfelelő helyük a személyi jöve delemadó rendszerében, egyszerűen azért, mert ők vállalkozók. Itt egy kettősség van: ők egyének is, tehát mint magánszemélyek is adóznak, hiszen a megtermelt jövedelmük egy részét nyilván ők is a saját megélhetésükre fordítják - ezért is kerültek ide , vi szont mint vállalkozókat, igazán nem tudja kezelni őket az szjatörvény, nyilván külön helyen külön szabályok vannak - átalányrendszer stb. , de ez nem megfelelő. A társasági adó körébe pedig azért nem tudnak teljes létszámban bevonulni, hiszen nem társas ágok, hanem egyéni vállalkozók. De ezek azok az egyéni vállalkozók, akik tulajdonképpen a vállalkozói szellemet - és most megint egy kicsit visszanyúlok a negyven évre - Magyarországon valamiképpen fenntartották, megőrizték. Ezzel nem azt akarom mondani, h ogy más szektorokban nem volt vállalkozói szellem, csak vergődött, de mégis ők voltak azok, akik megjelentek a társadalomban ez alatt a negyven év alatt is, mint akik egyéni vállalkozók, vállalkozói szellemből kifolyólag dolgoznak, végig a negyven évben, i gen nehéz körülmények között. Ez a sajátos réteg tehát nem kerülhet bele a társasági adó körébe. Mint ismeretes, most teljes mértékben ki kívánta szorítani őket a benyújtott törvényjavaslat - tehát nincs helyük. Ezért itt a parlamentben én magam már többsz ör fölvetettem - az elmúlt ciklusban is , hogy e réteg számára tulajdonképpen egy külön adózási törvényt kellene megvalósítani, mert ők sem az szjaba, sem a társasági adóba nem valók. Ez a külön adótörvény most már nyilván nem születhet meg. Most viszont mindenképpen szóvá kell tennünk azt, hogy ez a törvényjavaslat meg akarja szüntetni az átjárhatóságot. Éppen eme különleges helyzet miatt évek óta az a helyzet, hogy az szjaban adóznak, de átjárhatnak a társasági adóba, amennyiben vállalják az ottani szo rosabb előírásokat; ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy mint vállalkozóknak, ott nyilván jobbak a körülményeik és kedvezőbb a helyzetük. Ezt az átjárhatóságot rengetegszer tárgyaltuk itt a parlamentben az elmúlt négy évben is. Ha valaki átnézi az erre vonatk ozó jogtörténetet, akkor egy nagyon különleges cikcakkot talál, mert egyszer lehetett menni, aztán nem lehetett bemenni; akkor már ki volt tűzve ennek a határideje, hogy majd ekkor lezárul a sorompó és nem lehet menni. A múlt ciklusban ugyanezt a vitát lef olytattuk, és végül is a sorompót nem engedték le, mert akkor is olyan érvek hangzottak el - társadalmi szervezetek, nyilván az ő érdekképviseleti szervezeteik részéről is, a mi részünkről is , hogy nem következett be ennek a sorompónak a végleges leenged ése. Ebben a törvényjavaslatban benne van - ami még itt van és tárgyalandó , hogy ez most igenis le lesz engedve, mert meg kell szüntetni ezt a pénzügyminiszter úr által is ostorozott helyzetet, hiszen ilyen általában nincs a gazdasági szervezeteket szabá lyozó jogrendekben, hogy bármely réteg két adótörvény szerint adózhasson szabad választása szerint. Ezt mint anomáliát említette itt meg a pénzügyminiszter úr. Ugyanakkor a legújabb hírek szerint - de ezt mindenképpen örömmel tudjuk üdvözölni - az ÉTnek a parlamenti vitával párhuzamosan folyó tárgyalásán ebben az egy kérdésben már megállapodás született, hogy igenis továbbra is választhatják a társaságiadóformát. Ezt mi örömmel üdvözöljük, de mindenképpen rá kell mutatnunk arra, hogy ismét rossz volt a me gközelítés, mert fölösleges vitát váltott ki, fölösleges feszültséget okozott e réteg körében, de általában mindenkinél, aki komolyan figyeli ennek a rétegnek a létezését és teljesítményét. Tehát ezt örömmel üdvözöljük, hogyha ez valóban megoldódik. Erről annyi hivatalos megerősítéssel rendelkezünk, hogy ma délelőtt a Munkaügyi Minisztérium államtitkára megerősítette ezt az információt, amit én közöltem a Házzal. A másik nagy probléma - mert az első, úgy néz ki, megoldódik - az a diszkrimináció, amely az új szjatáblázattal kapcsolatos és az egyéni vállalkozókat érinti. Ismeretes, hogy a nullszázalék megszűnik, viszont adójóváírás lesz - amiből az egyéni vállalkozók ki vannak rekesztve a törvényjavaslat szerint. Itt az az alkotmányossági probléma lép föl, ho gy ők, ugye, kettős jogalanyok,