Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ):
2272 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatás a ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/1505. s zámon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1505/15. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, mégpedig Csikai Zsolt képviselő úrnak, SZDSZ. Őt követi Balsay István képviselő úr, Fidesz. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Ebédel...) DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! 1991. január 1jén életbe lépett a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, amely oldva az állami adómonopóliumot , olyan keretjellegű szabályozás, amely a helyi adók bevezetésén keresztül biztosítja az önkormányzatok számára a nagyobb fokú gazdasági önállóság megteremtését. Törvényi keretek és határok között az önkormányzat szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálko dási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében éle - és milyen mértékben - az adózás jogával. A T/1505. szám alatt beterjesztett törvényjavaslat erénye, hogy az önkormányzat döntési autonómiája teljességének biztosítására, az önkormányzati fo rrások bővítési lehetőségének megteremtésére törekszik, a következő három tényezővel. Először: jelentősen szűkíti a kötelező mentességek és kedvezmények körét. A javaslat kiiktatja a kötelező mentességek közül a magánszemély kommunális beruházásra fordítot t költségeit vagy befizetéseit, az építményadónál - a vagyonarányos közteherviselés elvének kiszélesítése érdekében - szintén kiiktatja a lakásokra jelenleg érvényes, személyenkénti 25 négyzetméteres adómentességet és az állattartást szolgáló épületeket, t ovábbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületeket és a műemléképítményeket. A helyi iparűzési adónál szintén megszünteti a kistelepüléseken lévő bolti kiskereskedelmi tevékenység kötelező adómentességét. A törvényjavaslattal megszüntetett mentessége k helyett azonban az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy saját hatáskörben állapítsanak meg - a helyi körülmények által indokolt körben és mértékben - mentességeket. Másodszor: az önkormányzatok mozgásterét bővíti az adómértékek felső határának je lentős növelésével. A javaslat 28. §a az adómértékek felső határát az eddigiekhez képest 150400 százalékra emeli. Az adómértékek felső határának emelése ugyanakkor lehetőséget teremt az önkormányzatok számára, hogy az eddigieknél jelentősen differenciál tabb, ezáltal méltányosabb helyi adórendszert alakítsanak ki. Harmadszor: az adók beszedését, ellenőrzését is egyszerűbbé teszi a javaslat 56. §a, az idegenforgalmi adónál az első vendégéjszaka adókötelessé nyilvánításával. Hangsúlyozni szeretném azonban , hogy a javaslatban szereplő módosítások nem jelentik az adómértékek automatikus, kötelező emelését. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok kettős szorításban vannak: nem hagyhatják figyelmen kívül az egyes adónemek bevezetésénél, az adó mértékének kialakítá sánál a településen élők, az adóalanyok teherviselő képességét, de eleget kell tenniük a lakossági és a különböző törvényekben megfogalmazott elvárásoknak - a foglalkoztatáspolitika, a munkanélküliség kezelése, a közmű, a kulturális, az egészségügyi és az
