Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
2218 lehet kielégí teni, ezért a kormánynak az a nagyon nehéz feladata, hogy értesse meg jó szóval, tisztességgel a szakszervezetekkel az ország valóságos helyzetét, a gazdasági stabilizáció tétjét és ilyen módon próbáljon a szocialista képviselők, a szakszervezeti képviselő k segítségével józan kompromisszumot elérni. Nagyon szomorú lenne, ha a sztrájkhullám azok ellen bontakozna ki, akik hosszú távon a társadalmi igazságosságra törekednek, azok ellen bontakozna ki, akik tenni akarnak valamit azért, hogy igazságosabb tehervis elés valósuljon meg az országban. Nem szeretnék itt negatív próféciákba esni, de őszintén remélem, hogy a szakszervezetek tisztelt képviselői nem gondolják, hogyha a szocialista többségű kormány megbukna, s jobboldali kormányzat kerülne hatalomra Magyarors zágon, akkor a szakszervezetek helyzete megerősödne az országban. Erre még soha nem volt világtörténelmi példa. Hogy egy nagyon alkotmányos ellenpéldát említsek: a brit szakszervezetek 1979ben mindent elkövettek, hogy a sztrájkhullámmal megbuktassák a mun káspárti kormányt - Thatcher asszony kormánya jött helyette, amely a szakszervezetek harcosságát egyszer s mindenkorra megtörte. Nem szeretnék ilyen jövőt felrajzolni, mert remélem, hogy a baloldali többségű kormányzat megmarad, de egyetlen szakszervezeti vezető se higgye azt, hogy a baloldal megtörésével a munkavállalók érdekeit valóban el lehet érni ebben az országban. A szakszervezeti munka lényege a még elérhető maximumnak a biztosítása anélkül, hogy a rendszer felborulását okozná. Ugyanakkor én mint sz ocialista képviselő - ha a kormány nem is teszi - a magam nevében szívesen megkövetem a szakszervezeteket mindazért a hibáért, amit a kormány elkövetett. Őszintén remélem, hogy ez nem fog így folytatódni. A szocialista képviselők nevében egy évet kérünk a bérből és fizetésből élőktől, a munkavállalóktól, a szakszervezetektől. Biztos vagyok benne, hogy jövőre egy más szemléletű, más összetételű költségvetéssel állhatunk ide a Ház elé. Én azt hiszem, tisztelt Ház, hogy a gazdasági stabilizációt nem lehet viss zafordítani, az megy előre. Felmerül azonban egy nagyon fontos kérdés, hogy néhány év múlva a stabilizáció gyümölcseit kik fogják élvezni, kik fogják leszakítani: a kevés gazdagok és sikeresek, vagy pedig az egész társadalom. Én biztos vagyok benne, hogy a szocialista frakció és nagyon sokan mások ebben a Házban, nem feltétlenül csak a kormánypártok soraiból, azon lesznek, hogy minél többet kapjanak a társadalom elesettjei, a rászorultak a stabilizáció majdani gyümölcseiből. Tisztelt Ház! Én őszintén szólva transzcendens értékekben inkább hiszek, mint bizonyos elvont százalékokban, hogy a GDP 3,99 vagy 4,01 százaléka helyes hiánynak, ehhez nem értek, azért bölcsen ezt a témát nem is feszegetném. Arra azonban szeretnék emlékeztetni - és ebben a tekintetben eg yetértek Pusztai Erzsébet képviselőtársammal , hogy a gazdasági stabilizáció, a gazdasági stabilitás társadalmi és politikai stabilitás nélkül nem ér semmit. Ez természetesen így van, ez egy nagyon helyes gondolat. Őszintén remélem természetesen, hogy - a gazdasági stabilizáció adott programját bírálva - a politikai stabilitást egyetlen ellenzéki párt sem óhajtja veszélyeztetni. Ez vonatkozik természetesen a kormánypártok egyes képviselőire is. Én egyébként - ez nem lesz pártszerű megjegyzés, tudom - az el múlt másfél évben, amit ebben a parlamentben töltöttem, egyre inkább látom, hogy a gazdasági liberalizmusnak - vagy ha tetszik, a liberális vadkapitalizmusnak - valószínűleg minden pártban megvannak a hívei, ahogy minden pártban megvannak a szociális méltá nyosságnak a hívei is. Jó lenne, ha ez utóbbiak megerősödnének mindenütt, a kormánypártban és az ellenzékben egyaránt. Végül pedig, ahogy említettem, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjaként szeretnék néhány szót szólni a kisebbségek és az egyházak támogatásával kapcsolatos költségvetési fejezetekről is. A hazai kisebbségek támogatásában szerény emelkedés érzékelhető a költségvetésben - ezt köszönöm az emberi jogi, kisebbségi bizottság nevében is. Hiszem és tudom, hogy amikor a hazai