Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CZOMA KÁLMÁN, az FKGP
2134 egyszerű rendszerességével gondolja megvalósítani. Természetesen meglepő lenne e cáfolat, éppen ilyen lépésekkel nem lehet ezt elérni. A törvényjavaslat indokolása azonban, ahogy már megszoktuk, tudatosan szépí t valós törekvéseket. Semmi másról nincs ugyan szó, csak az adóbevétel bármilyen célon, vagy bármilyen úton való növekedéséről. 92 milliárd forintos növekedést akar elérni a kormány. Ez magától értetődően az adóterhelés további fokozását jelenti, akkor, am ikor az már egyébként is igen magas. 1994ben 21,4 százalék volt, 1995ben 22 százalék, 1996ban pedig már 23,5 százalék lesz. Nyilvánvaló, hogy ezúttal sem kerül sor semmilyen hatásvizsgálatra. Így azok, akik ezt a javaslatot kidolgozták, valójában nem tu dják, milyen károkat okoznak, és azt sem, hogy a közvetlen adóbevételek ténylegesen hogyan fognak alakulni, megvalósule a tervezett növekedés. Ezzel tulajdonképpen folytatódik a szakértői kormány vakrepülése. Mindez a szokásos demagógia szerint a közteher viselés erősítését is jelenti. Ahogy a törvényjavaslat fogalmaz, az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével. Azok a változások ugyanakkor, amelyek ezt a törvényjavaslatot jellemzik, mindenekelőtt a kisebb vállalkozókat veszik célba. Miközben a kormányzat folyamatosan vállalkozásbarát politikáról beszél, ezzel teljesen ellentétesen cselekszik. Szó sincs tehát a növekedés megalapozásáról, helyette inkább annak megakasztásáról. A személyi jövedelemadó szerint adózó több százezer egyéni vállalkozó jelentős része ráadásul kényszervállalkozó. Nem ők választották ezt az állapotot, hanem erre kényszerültek, hiszen csak így kerülhették el a munkanélküliséget, vagy így kerülhettek ki belőle. Magasabb terheket a társadalombiztosítási járulék jelenlegi szí nvonala mellett egyszerűen nem tudnak elviselni. Így a tervezett intézkedések mindenképpen erőteljes negatív hatásokkal fognak járni. Tovább ösztönzik a feketegazdaságot, és növelik a munkanélküliséget. Egyik következmény sem lehet egy értelmes kormány érd eke. Fontos azt is tudni, hogy valójában milyen lényeges társadalmi érdekek fűződnek a kisebb vállalkozások megerősödéséhez, közepes vállalkozássá válásához. Enélkül elképzelhetetlen a gazdaság megerősödése. A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat ot nemcsak a Független Kisgazdapárt tartja elhibázottnak, olyan elgondolásnak, ami csak növelheti a gazdasági és a társadalmi feszültségeket. Ez szinte általános vélemény az országban. Figyelemre méltó, hogy saját művét nyilatkozatai szerint még az előterj esztő Pénzügyminisztérium is több ponton problematikusnak tartja. A törvényjavaslat indoklása hivatkozik arra, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény eddig 17 alkalommal módosult, felesleges alkalmazkodási, tanulási és adminisztrációs terhet róva a társadalomra és az adóhatóságra. A változtatgatások hatalmas száma ugyanis nem a helyzet ennyire gyakori változásából, hanem a kormány koncepciótlanságából, kapkodásából adódik inkább. Így például az átalányadózás valós hatásait a jogszabály beveze tése előtt fel lehetett volna mérni. Ehelyett azt utólag kezdték el módosítgatni. Most új szerkezettel és stílussal jelentkeznek. Ezzel akarják állítólag az áttekinthetőséget javítani és a stabilitást fokozni. Az új változatban azonban nem jobb az áttekint hetőség, inkább rendkívül nehézkes. Az új szerkezet és a stílus ráadásul nem elég ahhoz, hogy a törvény valóban stabil is legyen. Ehhez egészen más kormányzati gyakorlatra lenne szükség. A törvényjavaslatban ezúttal is elmarad az adósávok inflációval való korrekciója. Pedig erre a személyi jövedelemadórendszer bevezetésekor elődei ígéretet tettek. A mai száguldó infláció körülményei között különösen elvárható lenne ennek az elvnek az érvényesítése. Máskülönben akkor is nőnek az adóterhek, ha a jövedelmek n övekedése elmarad az inflációtól, tehát ha a reáljövedelmek csökkennek. Nem kis meglepetéssel hallgattam az elmúlt héten Akar László államtitkár úr egyik expozéjában, ha jól emlékszem, a fogyasztási adó 15 százalékos emelésénél, hogyha nem módosulnak az ad ótörvények, csökkenne az adóbevételek reálértéke. Hát ez igaz is. Csak gondolom, Akar László államtitkár úr nem gondolt arra, hogy az állampolgároknak is csökken az infláció magas mértéke
