Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
2120 Ezek közül most az idő rövidsé gére tekintettel a tartalékolás lehetőségét szeretném kiemelni. Ezt ugyanis az érdekképviseletek már hosszabb ideje igénylik. A javaslatban szereplő megoldás egy átmeneti adóalap csökkentő lehetőségre irányul, hasonlatosan ahhoz az adóhitel konstrukcióhoz, amit a tavalyi törvénymódosítás alapján vezetett be a törvénybe a tisztelt Országgyűlés. Ennek az adóhitelhez hasonlatos szabályozásnak a lényege az, hogy az év során tartalékolt, az adóhatóságnál nyitott számlakövetelés átlagos állománynövekedése alapján az adóalap csökkenthető, illetőleg az adóalapból így levont összeget a tartalékállomány csökkenésének évében hozzá kell adni az adóalaphoz. Ez mintegy kisimítja a jó évek - rossz évek közötti adóterheléseket. A javaslat szerves része az egyéni vállalkozók beruházásainak majdnem teljes körű azonnali költségelszámolási lehetősége. Ez egy nagyon fontos ösztönzése az eddig elhangzottakon túlmenően a vállalkozók beruházásainak. Nagy vita övezi az egyéni vállalkozók társasági adó alá történő á tjelentkezésének '97re történő megszüntetését. Valóban eléggé egyedülálló megoldás az, ami nálunk megvalósul, a gyakran példaként emlegetett klasszikus piacgazdaságok egyikében sem találhatunk ilyen választási lehetőséget. Úgy gondoljuk, hogy kellő átmene ttel ideje pontot tenni erre az évenként, kétévenként visszatérő ügyre. Tisztelt Ház! Nem javaslunk alapvető változást a mezőgazdasági kistermelők adózási feltételeiben. Az azonos adózási feltételek fokozatos megteremtése érdekében szűkítjük azonban a mező gazdasági kistermelői tevékenységi kört, amennyiben az iparinak minősülő termékfeldolgozást - a mesterségesen szárított dohány, a szőlőmust, félkész, illetve hordós szőlőbor előállításának kivételével - javasoljuk kivenni ebből a körből. Látható, hogy bizo nyos mértékű adóalapszélesítés megvalósul, de igazából ez nem érinti a szűken vett mezőgazdasági kistermelői tevékenységet. Tehát azt a törvényjavaslat változatlanul a továbbiakban is kedvezményezni kívánja. További egy évig megmaradna a szövetkezeti üzle trészek egységesítésének elősegítésére - kisebb korrekciók mellett - a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeg adókedvezménye azáltal, hogy a saját szövetkezeti üzletrész megvásárlására fordított összeg adóhitelnek minősül, mint egyébként minde n más befektetés, s ez mindaddig áll fenn, amíg a magánszemély ezt a bizonyos üzletrészt teljes egészében birtokolja. (10.50) A törvényjavaslat ugyancsak átmeneti, a '96os évben alkalmazható rendelkezést tartalmaz a külterületi termőföld bérbeadásából szá rmazó jövedelem adóztatására. Az átmenetet az indokolja, hogy jelenleg és korábban nem volt jellemző az ilyen jövedelem, így adataink, tapasztalataink nincsenek, hogyan is működik majd ennek a megadóztatása. Úgy véljük, hogy a '96. évi tapasztalatok elemzé se alapján lehet majd végleges megoldásra javaslatot tenni, akár éppen a helyi adózás keretében is. Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően javasoljuk a cégautók adózási szabályait megváltoztatni. A javaslat lehetővé teszi annak bizonyí tását, hogy nem keletkezik adóköteles jövedelem egyrészt, ha a személygépjárművet kivonták a használatból, másrészt, ha a személyes használatra jogosult magánszemély ellenértéket fizet ezért a használatért a kifizetőnek, harmadrészt, ha a személygépkocsit olyan munkavállaló használja, aki előírt munkaköri kötelezettsége alapján kell hogy azt üzemeltesse és üzemelteti is azt. Az ingó dolog, az ingatlan, valamint a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózási szabályainak egyszerűsítése, a forg almazás elősegítése, valamint az inflációból adódó hatások enyhítése érdekében javasoljuk e körben az adózási szabályok megváltoztatását. Ez a jövedelem a jövőben nem képezné részét az összevont adóalapnak, hanem elkülönült jövedelemként
