Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
2094 nem tudta megkötni a társada lmigazdasági megállapodást, és ennek következményei tulajdonképpen most tűnnek fel a láthatáron, hiszen egy ilyen megállapodásnak az elmaradása nem azt jelenti, hogy azonnal probléma van. Mi úgy véljük, hogy ez a költségvetés nem eléggé tartalmazza még an nak a gazdasági, gazdaságpolitikai fordulatnak a lehetőségét, irányultságát, amely a valódi megoldást jelenti, s amely tulajdonképpen az előző négy évben már megkezdődött. A legsúlyosabb teher még ma is mindannyiunkon a négy évet megelőző negyven év öröksé ge. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Őt Zwack Péter független képviselő fogja követni. VARGA MIHÁLY , a Fidesz k épviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt álláspontját ismertetve négy kérdéskörrel kívánok beszédemben foglalkozni. Egyrészt: miért tartottuk rossznak és milyen következményekkel jártak a kormány márc iusi intézkedései? Miért tartjuk elhibázottnak és megalapozatlannak a benyújtott költségvetési törvényjavaslatot? Milyen gazdaságpolitikára és konkrét lépésekre volna szükség a restriktív, megszorító intézkedések helyett? És végül: milyen javaslatokat nyúj t be a Fidesz ehhez a költségvetéshez? Tisztelt Ház! Minden esztendőben, amikor az Országgyűlés hozzálát a következő év költségvetésének elkészítéséhez, alkalom nyílik arra, hogy szóljunk az ország állapotáról is, hiszen nem lehet úgy reálisan tervezni, ho gy ne volnánk tisztában a gazdaság és a társadalom valós helyzetével. Az előttem szóló néhány vezérszónoktól is hallhatták: a helyzet megítélése rendkívül vegyes. Ha a kormánypárti propagandát halljuk, akkor naponta hallhatjuk vagy naponta köszön az vissza , miszerint már mutatkoznak a jótékony hatások, már látszik az alagút vége, támogat bennünket a nemzetközi pénzvilág, és egyébként is: nincs más alternatíva. Ha viszont akár csak egy függetlennek nevezhető kutatóintézet jelentését, anyagát elolvassuk, akko r már kritikusabb sorokat is láthatunk. Ebből megtudhatjuk: valóban igaz, hogy csökken a fizetési mérleg és a költségvetési deficit hiányának növekedési üteme, de emellett érezhető a gazdasági konjunktúra megtorpanása is. Csökken az ipari termelés és a ber uházás növekedési üteme, jelentős mértékben csökkentek a reálbérek és magas az infláció. A Fidesz értékelése szerint a valós helyzet ez utóbbihoz áll közelebb. Véleményünk szerint a kormány a törvényjavaslatban - akárcsak márciusban - féligazságokból jut t éves következtetésekre. Hiszen márciusban sem az volt a kérdés, indokolte a fizetési mérleg és a költségvetési hiány növekedésének megállítására lépéseket tenni. Az ország akkor, részben éppen az MSZPSZDSZkormány döntést kerülő, halogató, koalíciós vitá kkal foglalkozó, nyolc hónapot elvesztegető kormányzása után közel állt ahhoz, hogy a külföldi befektetők bizalma és a nemzetközi pénzvilág bizalma megrendüljön az ország iránt. A kérdés számunkra akkor is az volt: ezeket a lépéseket kellette vagy kelle meghozni? A Fidesz parlamenti frakciójának az volt a véleménye, hogy a Bokroscsomag nem egy átfogó koncepció részeként került beterjesztésre, hanem rövid távú, elsősorban a költségvetési hiányra koncentráló intézkedéssorozat volt. Ezek a lépések - s ez al ól valóban csak a forintleértékelés, az importvámpótlék és a csúszóárfolyamrendszer bevezetése a kivétel - rontottak a gazdasági növekedés feltételein. (8.50) Ugyanis ezek a lépések az indokoltnál nagyobb terhet raktak a lakosságra, indokolatlan társadalm i feszültséget gerjesztettek, visszafogó hatásukkal a gazdaság teljesítményét korlátozták.
