Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - DR. KÁDÁR BÉLA, az MDF
2003 exportkényszert teremt és javítja a külgazdasági teljesítményeket. Sajnos a magyar gazdaság struktúrája olyan, hogy a belföldi piacon eladható portéka vagy szolgáltatás nem exportálható; különösen nem rásegítő intézkedések és források nélkül. Itt pedig, tisztelt Országgyűlés, bármennyire is kutakodunk, a jövő évre várható exportnak nem egészen 0,5 százalékát tekinthetjük különféle ráseg ítő akcióknak - hát ez bizony édeskevés. Keveselljük a műszaki felzárkózás, fejlődés számára rendelkezésre álló forrásokat. Dőre dolog azt feltételezni, hogy bizonyos céloknak a megjelölése automatikusan eredményeket hoz. Az nem válasz, hogy többre nem tel ik. Az egyensúlyjavítás, deficitlefaragás nem lehet soha egy gazdaságpolitika öncélja. Az egy eszköz a felzárkózás, az integrálódás, a XXI. század elejére kialakuló globális informatikai társadalom követelményeire való felkészülés szempontjából! A költségv etés nem számol azzal sem, hogy itt egy "utánam a vízözön"politikát folytat; nem készül fel a jövő évben forrásbővítéssel arra a folyamatosan megnehezülő helyzetre, ami 1997ben az importpótlék eltűnése következtében áll elő, amely előáll a magyar vámcsök kentés következtében csökkenő vámbevételek, kiéleződő importverseny következtében; az erősödő, várható többletelosztási nyomással, ami tbönkormányzati választások idején vagy országgyűlési választások idején aligha elhárítható. Az ország megfogalmazta és mind a hat parlamenti pártnak az egyetértését élvezi az a cél, hogy fő törekvésünk a bejutás az Európai Unióba és a NATOba. De akkor ehhez források kellenek! Fegyverzeti, kiképzési, logisztikai rendszerek nélkül, egy NATOkomform egység felállítása nélkül mennyire reális törekvés az integrálódás a NATOba? Szellemi felhalmozás, oktatásfejlesztés nélkül hogyan remélhetjük azt, hogy lépést tudunk tartani a kialakuló informatikai társadalom követelményeivel? Nem tartjuk elfogadhatónak, megalapozottnak azt a f eltételezést, amely a költségvetésben szerepel, hogy a jövő évi infláció mértéke 1921 százalékos sávon tartható. Hát csak az áthúzódó hatások és a már bejelentett kormányzati és önkormányzati áremelések 17 százaléknál tartanak! Akkor a szabadáras termékkö rben semmi változás nem lesz? Akkora lesz a bizalom a kormányzat iránt, hogy az infláció szociálpszichikai meghatározói teljesen el fognak tűnni a jövő évben? Hát ez aligha tételezhető fel! Nyugtalanító az a gazdaságkép, amely ebben a költségvetésben van, és riasztó az a társadalomkép, amely ebben a költségvetésben van az egyoldalú jövedelemelvonás miatt. Aggályosnak tartjuk, hogy megfelelő ellenlépések hiányában erősödik a polarizáció a társadalmon belül. (13.20) Erősödik a jövedelemátcsoportosítás a gazda ság önsorsjavításra kevésbé képes csoportjaitól a kevés számú gazdagokhoz. Nem tudjuk értelmezni azt a felfogást, hogy például a közalkalmazotti körben csak létszámleépítéssel gazdálkodható ki többletbér. Mi történik a radikális létszámleépítés esetén? Meg szűnik a feladatkör is? Mi lesz akkor a társadalom működőképességével, a társadalom különféle alrendszereinek működőképességével? Be lehete úgy jutni Európába? Tisztelt Országgyűlés! Számomra nem vigasztaló az a kép, ami kialakul. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy ez a költségvetés nem a tavalyi választási hadjárat során meghirdetett szociális piacgazdaság költségvetése. Ez a költségvetés koncepcionálisan - elnézést kérek - sajátos módon ötvözi a chicagói iskola magyarországi minimonetarista változatá t a hódoltsági harácsgazdasággal. Azért használom a "harácsgazdaság" kifejezést, mert ez az adópolitika úgy akar jövedelmet elvonni, adóztatni, hogy semmit sem nyújt helyette. Sajnos még az ottomán birodalom irányítástechnikai, kormányzati képe sem érvénye sül teljesen, mert ott azért a defterdár nem lett nagyvezér, nálunk a József nádor téren most egyesül a defterdár és a nagyvezéri szerepkör. (Derültség.) Ebből adódik ez a stabilitási program, amelyről pénzügyminiszter úr beszélt, amelynek a megvalósítása eleve kétséges. Mert lehete gazdasági stabilitást teremteni egy olyan országban,
