Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
1991 a tisztelt Háznak, hogy foglalkoztunk a menekültügyi, migrációs kérdéskörrel, a kisebbségekkel - külön a hazaiakkal, külön a h atáron túli magyarság kérdésével , az ombudsmanhivatal költségvetésével, az egyházi finanszírozás rendszerével. A felsorolt kérdéskörök mindegyike összetett, sokrétű problémát takar, amiként arról a bizottsági ülés vitája is tanúskodott. Most csupán négy dilemmánkról szeretném a tisztelt Házat szóban tájékoztatni. Az első a menekültügyhöz kapcsolódik. Amint az ismert, a magyar menekültellátás fő, meghatározó forrása eddig a Menekülteket Támogató Alap volt. Ennek megszűntével 1996ra a menekültügy finanszí rozása a Belügyminisztérium fejezetében integráltan történik majd. Hál' istennek e területen a sokszor emlegetett szinten tartás úgy tűnik megvalósítható. Kérdés viszont, hogy az olyan nemzetközi vagy egyéb felajánlásokra, amelyeket az alap eddig befogadot t, milyen sors vár. Elképzelhető ugyanis, hogy az adományozónak elvi fenntartásai is lehetnek azt illetően, miszerint egy állami költségvetést támogat majd magánadománnyal. A második a kisebbségi terület, pontosabban a hazai kisebbségek finanszírozásának t erülete. Ez olyan, ahol nem csökkentek az előző évhez képest az előirányzatok, sőt kismértékben növekedtek is. Gond viszont, hogy a költségvetési törvény egy kétharmados törvényt óhajt - nem az egészet, csak bizonyos passzusát - hatályon kívül helyezni, il letve módosítani, tehát olyan kérdésekben szeretne döntést, amelyek eddig hatpárti konszenzuson nyugodtak, s mindezt a szokásos előzetes egyeztetés nélkül. Bár mindannyian tudjuk, hogy vannak a kisebbségi törvénynek korrigálandó részei, úgy véljük, ez az e ljárás nem volt egészen jogszerű. Ami pedig az indoklások 26. oldalán olvasható - "A képviselt népcsoport becsült nagyságrendje szerinti differenciálás..." - kitételt illeti, arról valószínűsíthető az alkotmányos aggály. Harmadikként a határon túl élő magy arságot érintő tételekről essék szó. A határon túli magyarok anyagi támogatásának szinten tartása sajnos nem sikerült. Itt 130 milliós reálértékcsökkentéssel kell számolni, s bár a bizottság megelégedéssel nyugtázta, hogy ezen a területen az elmúlt eszten dőben áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé vált a támogatási rendszer, aggodalomra ad okot a tény, hogy a szomszédos országokban a magyar kulturális életet megalapozó sok területen - bizonyos területen teljesen - megszűntek a támogatások. A részletes indokl ás szerint ugyan az egyházak közvetlen támogatása nem csökkent, az érintettek szerint viszont 650 millió forinttal kevesebb a jövő évi támogatás, mint az ezévi volt. Ugyanakkor - amint arra az ülésen hivatkozás történt - az MKM 7 milliárd forinttal több pé nzzel gazdálkodik a tavalyi bázisévhez képest, és a bizottság tagjai - elsősorban ellenzéki tagjai - itt látnak módot az átcsoportosításra. Ötödikként, s ez egyben az utolsó terület, az ombudsmanhivatalok költségvetése. Elfogadható kompromisszumnak tartja a hivatal saját előirányzatát, s ez a hit remélhetőleg '96ra ki is tart majd. Végül, összegezve, meg kívánom jegyezni, hogy bizottságunk pontosan látja, s arra kéri a kormányt, lássa szintén így: az említett területek egyikén sem tekinthető a '96. évi kö ltségvetés bázisévnek. Az elmondottak fenntartásával, s azzal, hogy az előterjesztő képviselője nem ragaszkodik minden részletben saját megoldásához - s hogy tudatában van, hadd idézzem őt: "ez nem az abszolút bölcsesség költségvetése" - bizottságunk 13 ig en, 2 nem, 1 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : A kulturális bizottság előadója dr. Schiffer János úr. Megadom a szót. (12.20) DR. SCHIFFER JÁNOS , a kulturáli s és sajtóbizottság előadója :
