Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BOGÁRDI ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségének előadója:
1987 Fo ntosnak tartotta a bizottság megjegyezni azt, hogy az 1995ös korrekciók pozitív hatása már érezhető volt, azaz az út, ha göröngyös is, de valamilyen módon járható a továbbiakban. A bizottság többsége támogatja és jelentős lépésnek tartja az államkincstár létrehozását, amely korlátozhatja a pénzgazdálkodás fegyelmezetlenségeit. Tisztelt Ház! Ugyanakkor természetes, hogy az általános vitára való alkalmasságnál a fő hangsúlyt az agrárfejezetre fordította a mezőgazdasági bizottság. Az is természetes, hogy mind en érintett - így az agrárium résztvevői is - az ágazati költségvetés főösszegét nézik először és arról alkotnak véleményt. Ez a fejezeti főösszeg 81,7 milliárd forint; a különböző korrekciókkal, illetve áthúzódásokkal nagyjából a 90 milliárdot éri el. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ez sok vagy kevés, akkor, azt hiszem, a mezőgazdaság minden résztvevője egyöntetűen azt mondja, hogy kevés. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi helyzetében mit ér ez a 90 milliárd forint, akkor azt kell mondanunk - és a többség véleménye is ez volt , hogy ma ez az elvárható és az elfogadható főösszeg. Mire alapozódik ez a többségi vélemény? Először is arra, hogy azok a makroprioritások, amelyek a költségvetés gazdaságpolitikájából következnek, v égigkísérik az agrárfejezetet is, és ezt igen fontos momentumnak tartjuk. A bizottság helyeslően és egyetértéssel fogadta, hogy nő az agrártárca felelőssége és jogosítványai is szélesednek. Azaz '95höz képest jelentős változás, hogy az agrártárcát érintő összes költségvetési támogatás a XV. fejezetben jelenik meg, azaz minden előirányzat gyakorlatilag FMhatáskörbe kerül. Igaz - és a bizottsági ülésen ez is elhangzott , hogy az előirányzott összegeken belüli átcsoportosításra az FMminiszter joga korlátoz ott, azt két minisztertársával, a PMmel és az IKMmel együtt teheti meg. Ezt a korlátozást a bizottsági tagok jelentős része kritizálta, mert többen úgy vélték, hogy a 41 milliárdos exporttámogatás, amely a főösszegnek több mint felét teszi ki, igazán nem a termelők érdekeit szolgálja, az csak áttételeken keresztül juthat el hozzájuk. Volt árnyaltabb megfogalmazás is, ami azt fejezte ki, hogy azért az exporttámogatások mértéke beépül a felvásárlási árakba, és ily módon a költségvetésből közvetlenül a terme lőkhöz is elér. Vigyázni kell a költségvetési támogatás megvonásával, mert ezt 1992ben egy előző kormány már elvégezte, és ez soha nem került vissza az agrárfejezetbe, és 1994ben egy olyan költségvetést kellett elindítania ennek a kormánynak, illetve átv ennie, amiben az agrártámogatások összege a 40 milliárdot alig haladta meg, és a pótköltségvetésben kellett a 70 milliárdhoz közelítve igazi és pontos bázist teremteni erre az időszakra. Mivel az időm már lejár, összegezésként azt szeretném elmondani, hogy a mezőgazdasági bizottság - ugyan igen jelentős vitában - 16 igen és 8 nem szavazattal az általános vitára alkalmasnak ítélte a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Mac zó Ágnes) : Köszönöm. A bizottság kisebbségi álláspontját Bogárdi Zoltán úr ismerteti. Megadom a szót. BOGÁRDI ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság kisebbségének előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleménye tulajdonképp en elutasító a költségvetéssel kapcsolatosan, és ebben semmiféle meglepetés nem lehet. Meglepetés csak amiatt lehet, hogy a kormánypárti többség ezt a költségvetést elfogadta, többségi vélemény alapján alkalmasnak találta általános vitára. Nagyon meglepő, hogy azok a képviselők, akik alig másfél éve, a választások idején mintegy százszázalékos mezőgazdasági támogatásnövekedést ígértek, most egy olyan költségvetéshez adták szavukat, amelyik nemhogy nem tartalmazza ezt a növekedést, hanem csökkenést tartalmaz - mégpedig jelentős csökkenést.
