Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PUCH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója:
1984 bérfejlesztést. Továbbá 350 millió forint 186 új bírósági munkakör, z ömmel bírák beállítása, tervezett felvétele vagy bírává válása folytán merült fel, akik tehát ugyanolyan nyomorúságos fizetést fognak majd kapni, mint amit két éve kapnak azok a bírók, akik az összes lehetséges fórumon, az összes lehetséges szervezetükön, törvényes képviseletükön, az Országos Bírói Tanácson, valamint az összes érdekképviseleti szervükön keresztül - akár közösen, akár különkülön, akár a miniszterelnökhöz, akár a miniszterhez, akár másokhoz - most már sajnos, második éve fölöslegesen és remé nytelenül leveleznek. De nem ezzel a részével akarunk foglalkozni, hiszen úgy gondolom, a bíróságok működésével kapcsolatos alkotmányos aggályok nem kizárólag a bírák karbantartani elmulasztott és körülbelül 60 százalékkal inflálódott javadalmazásának a ke retében oldhatóak meg, hanem a bíróságok működésével kapcsolatban. Nem másra, mint az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárára kívánok hivatkozni, aki szó szerint azt mondta a költségvetés erre vonatkozó részét illetően a bizottsági tárgyaláson, h ogy ami problémát okoz, az a felújítások lehetetlen, minimális volta. Összesen 255 millió forint jut a bíróságok úgynevezett felújítására, ebből is 100 millió forint egy új létesítmény, az árverési csarnok kialakítására, külön célhoz kötött előirányzat. Ma gától értetődően nem kérhetjük számon ettől a kormánytól, amely alapvetően különbözik alkotmányos és a hatalmi ágakról vallott felfogásában az előző évek hasonló intézményeitől, a bíróságok jelentőségének a felismerését. Tudomásul vettük, szomorúan konstat áltuk, hogy a kormány ebből a szempontból alapvetően különbözik: a bíróságoknak - hogy úgy mondjam - nem olyan jelentőséget tulajdonít, ami a költségvetési előirányzatokat illeti, mint a korábbi ciklusban. Tudomásul vettük ezt, és reméljük, hogy jobb napok jönnek majd a bíróságra, nem olyan sokára. Amit nem tudunk tudomásul venni, az az, hogy a bíróságok intézménye az egyetlen olyan törvényes képviselettel rendelkező szerv, a kormánytól független, önálló hatalmi ágat képviselő intézményrendszer, amely ugyan most szemforgató módon új fejezetet - külön 23. vagy nem tudom, hányas számú fejezetet - kapott ebben a költségvetésben, de éppen a fejezettel rendelkezni jogosultak nem adták az aláírásukat ehhez a költségvetéshez. Tudom azt, hogy az Alkotmánybíróságnak van egy szűkítő értelmezése, de az az igazság, tisztelt képviselőtársaim - és ez megfogalmazódott a kisebbségi véleményt kialakítók körében , hogy sehol nem fordul elő ebben a költségvetésben az, hogy a kormánytól független intézmény gazdája vagy törvénye s képviselője - mondjuk az Országgyűlés elnökétől kezdve az Alkotmánybíróság elnökén keresztül, a legfőbb ügyész és mások - ne adta volna hozzájárulását, csak kizárólag az Országos Bírói Tanács hozzájárulása hiányzik. Úgy gondoltuk, hogy ennek itt hangot a dva, a kisebbségi véleményünket elsősorban ezzel kívánjuk indokolni, megköszönve figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A gazdasági bizottság előadója Puch László úr. Megadom a szót. PUCH LÁSZLÓ , a gazdasági bizott ság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság 1995. november 2ai ülésén megtárgyalta a T/1456. számú, "A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése" című törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak találta. A gazdasá gi bizottság a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságának megítélésekor mérlegelte, hogy az 1995. év második felében megindult kedvező gazdaságpolitikai változások folytatása hogyan került átvezetésre az 1996. évi költségvetési törvényjavaslatba. A b izottság többsége elfogadta, hogy a stabilizációs intézkedések kedvező hatásai mára már érzékelhetők. Az év második felében lelassult a fizetésimérleghiány és a költségvetés hiányának növekedési üteme. Megindult az exportnak az importot meghaladó bővülése . Az év elején felgyorsuló infláció az év második felére erőteljesen lassulásnak indult. Mindez úgy valósult meg, hogy közben nőttek a
