Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
1983 A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 51/C § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges a bíróságok éves költségvetési tervének az el őterjesztéséhez. Az egyik álláspont szerint az Országos Bírói Tanács fentiek szerinti egyetértési joga a legszűkebben értelmezve is azt jelenti, hogy a kormány által a parlament elé terjesztett költségvetési törvényjavaslatban a bíróságok költségvetése csa k abban a változatban szerepelhet, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértett. Ez az álláspont a vita során kisebbségi véleményként fogalmazódott meg. A másik álláspont szerint a konkrét kérdés csak a hatályos jogszabályi környezet alapos tanulmányozása , elemzése után dönthető el. Az alkotmány, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény hatályos rendelkezéseit összevetve megállapítható, hogy e törvények egyes rendelkezései egymással nincsenek összh angban, melynek következtében - a kisebbségi álláspontra helyezkedve - az Országos Bírói Tanács egyetértésének hiányában nem is lehetne előterjeszteni az aktuális költségvetést. Ebből következik, hogy az Országos Bírói Tanács egyetértése a fejezetet tervez ő és előkészítő igazságügyminisztert köti. Ezt a többségi álláspontot egyértelműen és kifejezetten alátámasztja az Alkotmánybíróság 28/1995. számú határozata, amelynek indoklása szerint "Az egyetértési jog csupán a fejezetgazda igazságügyminisztert köti, de már a pénzügyminiszter az államháztartási törvény 48. § a) pontjában meghatározott előkészítőkoordináló tevékenység során eltérhet az Országos Bírói Tanács egyetértésével kialakított számoktól, s az eltérés lehetősége még inkább adott a törvényjavasla tot előterjesztő kormány esetében.". Az Alkotmánybíróság ezen határozatával alátámasztott többségi vélemény szerint minden alapot nélkülöz az a kisebbségi álláspont, amely szerint a T/1456. számú törvényjavaslat előterjesztése során a pénzügyminiszter vagy a kormány eljárása alkotmányt vagy alkotmányos jogot sértett volna. Természetesen a többségi vélemény képviselői is azt tartanák ideálisnak, ha a költségvetés minden fejezete az érintettek teljes megelégedésével kerülhetne előterjesztésre, de a realitások talaján maradva tudomásul kell venni, hogy a legmegalapozottabb igények teljesítésének is határt szab az ország és a gazdaság jelen állapota. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönö m. A bizottság kisebbségi álláspontját dr. Balsai István úr ismerteti. Megadom a szót. DR. BALSAI ISTVÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt az előbbi ismertetésből hallhattuk, 10 ellenzéki képviselő a költségvetési törvényt a bizottságban kialakult vélemény alapján nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak. Elsősorban - ahogyan ezt Kristóf képviselőtársam előadta - a bíróságokkal kapcsolatos költsé gvetési tervezés és a törvényes kellékek előírásainak nem megfelelő volta miatt alakult ki ez az álláspontunk. Nem, mintha meg lennénk elégedve - mi, akik 10en nem támogattuk és kisebbséget képeztünk ezen az ülésen - a költségvetésből ránk tartozó többi f ejezetrésszel, tehát akár az Igazságügyi Minisztérium, mint minisztérium, költségvetésével, akár a büntetésvégrehajtás, akár az ügyészségek, akár pedig más, a bizottság kompetenciájába tartozó ügyek költségvetésével. (11.40) De tudomásul vesszük azt, hogy szerves részét képezi annak a teljesen elfogadhatatlan költségvetésnek, amelynek ilyen részével külön foglalkoznunk kell. Amivel mégis foglalkozni szeretnénk, az szorosan kapcsolódik az előbb elhangzottakhoz, tudniillik ez a bizottsági ülés egybeesett a m iniszter úr beszámolójával, meghallgatásával, aki büszkén kijelentette, hogy több mint kétmilliárd forinttal tartalmaz ez a fejezet most többet a bírák szempontjából, mint tavaly. Azt már csak a gondos olvasás után lehetett utolérni, hogy ebből a kétmilliá rd forintból 980 millió forint az a bizonyos 2 ezer forintos illetményemelés - a 18 ezer forintról 20 ezer forintra , ami elégedetlenségre okot adó módon a bíráknál is tartalmazza ezt a
