Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke:
1974 Végezetül kívánok a tisztelt Háznak hasznos és konstruktív vitát, s a kormány nevében kérem a tisztelt képviselők támogatását a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Bokros Lajo s pénzügyminiszter úr expozéját. Megadom a szót dr. Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének. DR. HAGELMAYER ISTVÁN , az Állami Számvevőszék elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg olvasták már bíráló megjegyzéseinket, amelyekre a miniszte r úr is hivatkozott. Ezeket nem kívánom megismételni, de felhívnám a figyelmüket arra, hogy hihetetlenül nehéz év következik - a képviselők és a kormány figyelmét egyaránt fel kell erre hívni. Az államháztartási törvény megalkotása óta az 1996. évi költség vetés az első, amikor is a törvényjavaslatról készített véleményünkben, valamint a szóbeli hozzászólásomban arról tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az államháztartási reform egyik elemeként érdemi változás történik a költségvetés szerkezetében, a mi azt eredményezi, hogy az államháztartás vitelében kedvező irányú elmozdulás várható. Nem kívánom megismételni az írásban is átadott véleményünket, amelyben rögzítettük, hogy a kincstár felállítása, az elkülönített állami alapok által ellátott feladatok finanszírozásának módosítása valóban megteremti a feltételeket ahhoz, hogy átláthatóbb, követhetőbb, ellenőrizhetőbb legyen a központi költségvetés teljesítése. Ezek az intézkedések évek óta húzódtak, mindenki számára világos volt, hogy szükségesek, a dönt és azonban csak most született meg. Éppen emiatt önmagában a döntést is eredménynek kell tekinteni. Arra is fel kell azonban hívnom a figyelmet, hogy a végrehajtás, a zavartalan működés érdekében igen sok még a teendő. Az év hátralevő két hónapjában mé g ki kell dolgozni, s tovább kell gondolni a részleteket. Az a kimondva is túlságosan jelentős változás, hogy a kincstár kizárólag jóváhagyott, engedélyezett előirányzatok alapján teljesíthet kifizetéseket, meglehetősen eltérő ügymenetet kíván az érdekelt szervezetektől. Megnövekszik a fejezeteknél a pénzügyi apparátus feladata, hiszen az intézményi bevételek csak akkor használhatók fel, ha ezek terhére az előirányzatokat a fejezetet felügyelő vezető engedélyezi, méghozzá minden hónapban. Helyszíni ellenőrz ésünk tapasztalatai szerint az államháztartásban tervezett változtatások előkészítése meglehetősen későn kezdődött meg. Az érintettek még nem tudják pontosan, mi lesz a teendőjük, pedig január 1je hamarosan itt lesz, amikor a pénzügyi műveleteket a kincst áron keresztül kell lebonyolítani. Óriási a felelősség tehát, hogy a jó döntés végrehajtása is megfelelően megtörténjen, az előkészítés hiányosságaiból fakadó problémák nehogy megkérdőjelezzék magát a döntést. A jövőben a kincstár lesz a költségvetéshez ka pcsolódó szervezetek pénzügyi motorja. Mindenféle fennakadás, tévedés, késedelem az intézmények működésében komoly zavarokat okozhat. Éppen emiatt az Állami Számvevőszék a kincstár megalapításának első pillanatától kezdve kiemelt figyelmet kíván fordítani a működés rendjére, az informatikai rendszerre. A napokban jelentették be a hírt, hogy a közalkalmazottak további béremelése napirendre kerül, ami az általunk véleményezett költségvetési javaslatban még nem szerepelt. Ennek finanszírozására fedezetet kell találni. Az ÁSZ alkotmányos kötelezettsége, hogy az előirányzatok megalapozottságáról véleményt mondjon. Én itt az előirányzatokkal kapcsolatban mindössze a bevételeket érintően két tételre hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Az egyik a privatizá ciótól remélt 107 milliárd forintos bevétel, melynek teljesülése véleményem szerint kétséges.
