Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke:
1975 Nem kívánok afelől vitába bocsátkozni, hogy milyen tényezők szólnak ellene, illetve mellette, hogy ez a bevétel teljesülhete. Mindössze arra hívom fel a figyelme t, ha ez a bevétel nem teljesül, év közben kell a szükséges intézkedéseket kezdeményezni. A másik bevételi tétel, amelyre felhívom a figyelmet, a vámbevételek között megtervezett 33 milliárd forint vámbiztosíték összege. A költségvetési törvényjavaslat a v ámbiztosítékot bevétellé minősíti, holott az éppen az e napokban megszülető új vámtörvény szerint vámbiztosítékletét. Ismét született egy hosszabb távra szóló szabályozás, amelyet a rövid távú érdekek miatt fel kívánnak rúgni két ellentmondó, szinte azono s időben keletkező törvényi szabályozással. Meg kell tehát gondolni, hogy az ellentmondó törvényi szabályozásra, illetve a rövid távú érdekeket szolgáló korrigálással célszerűe 33 milliárd forint olyan bevételt előirányozni, ami csak papíron létezik, s am iről néhány év múlva kiderül, hogy valahonnan elő kell teremteni. Még egyszer figyelmükbe ajánlom azt az alapvető tételt, hogy csak reálisan befolyó bevételek alapozhatják meg a költségvetési gazdálkodást, az egy évre előre kiszámítható költségvetési polit ikát. (11.00) Valószínűleg nem kell figyelmeztetnem sem a kormányt, sem a parlamenti képviselőket hihetetlenül nagy felelősségükre. Hiszen ha egy kormány bejelenti, hogy a következő periódusban mintegy négy százalékos életszínvonalcsökkenéssel kívánja a g azdaságot stabilizálni - s ha ezt, mondjuk, meg lehet tenni , akkor nagyon fontosnak tartom a társadalmi érdekegyeztetés szerepét. Mert nagyon valószínű, ha négy százalékkal fog csökkenni úgy általában az életszínvonal, nem mindenkinek fog négy százalékka l csökkenni. Ilyen körülmények között igenis megnő a társadalmi érdekegyeztetés szerepe, megnő a szakszervezetek szerepe. Hiszen igazán nem mindegy, hogy a kormány vagy a parlament bevezet valamit, és a lakosság ezt hogyan fogadja. Többször felmerül, hogy kompromisszumok nélkül kellene ezeket a javaslatokat megvalósítani. Kérem, elég idős vagyok ahhoz, hogy úgy higgyem, kompromisszumok nélkül nemigen lehet ezeket megvalósítani. Nem lehet eleve kiindulni abból, hogy igen, logikailag minden rendben van, ha mi ndezt megcsináljuk. De ha nem figyelünk arra, hogy a társadalom elviselhetőelviselő képessége mennyi, akkor azt hiszem, hibát követünk el, ha logikailag a dolgok rendben is vannak. Felmerült a társadalombiztosítás reformja. Kérem, nagyon szükségesnek tart om, hiszen a hatodik évben vagyunk, amikor mindig mondjuk, hogy majd lesz, majd lesz. Most már nagyon bízom abban, hogy előbb vagy utóbb a társadalombiztosítás reformját valóban megvalósítják. Szeretném az önök figyelmét felhívni az önkormányzatokra. Már e gyszer itt elmondtam, de megismétlem, most ugyanis valamivel többen vannak itt. Ellenőrzéseink alapján elhibázottnak tartom, hogy Magyarországon több mint háromezer önkormányzat van, amikor Angliában - tudjuk, kicsikét kisebb, mint Magyarország - csak négy száz. Elhibázottnak tartjuk azt is, hogy megalakul egy önkormányzat, akkor mintegy kétmillió forintot kap csak azért, mert megalakult. Tehát direkt ösztönözzük arra, hogy alakuljon meg az önkormányzat, és utána töprengünk azon, hogy vane olyan polgármeste r, vane olyan jegyző, vane egyáltalán olyan csapat, amely képes ezt az önkormányzatot vezetni. Azért hívom fel erre a tisztelt képviselő urak és a kormány figyelmét, mert megítélésem szerint, ha valahol a demokráciának meg kell erősödnie, az éppen az önk ormányzatoknál van. Az önkormányzatokra ezért igenis komolyabb figyelmet kellene fordítani, mint ami eddig történt. Megemlíteném azt is, mindenki tudja, hogy az Állami Számvevőszék képtelen háromezernél több önkormányzatot ellenőrizni. Ezért meg is hozták a tisztelt képviselők azt a törvényt, hogy a kétezer főnél nagyobb önkormányzat belső ellenőrzést hozzon létre. Ellenőrzéseink igazolják, hogy az esetek kilencven százalékában, ahol belső ellenőrzésnek kellene lennie, nincs.
