Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
195 A jelenleg beterjesztett javaslat tehát ezen az alapon nyugszik, ezekből az elvekből indul ki, és szorosan figyelembe vette az Alkotmánybíróság 1995. február 8án kelt határozatában foglaltak at. Tisztelt Ház! Az alkotmányellenes részek 1992ben kerültek a törvénybe, tehát ezeknek a problémáknak jó része már '92ben is orvosolható lett volna, hiszen a Ház asztalán volt olyan módosító indítvány, amelynek akkori elfogadásával például az egyik alk otmányellenesnek minősített rész - a munkaszolgálat csak harcoló alakulat kötelékében történő teljesítése - nem került volna az Alkotmánybíróság elé és nem minősült volna utólag alkotmányellenesnek. De sor kerülhetett volna még 1992ben - 1992. november 30ig - egy másik, ehhez kapcsolódó törvény megalkotására is, amelyet a kárpótlási törvény magába foglalt, mintegy kötelezettséget vállalva arra, hogy 1992. november 30ig törvényben kívánja szabályozni azoknak az igényeit, akik az állam elmulasztott büntető igényének következtében nem tudták érvényesíteni polgári jogi igényeiket. Tehát korábban is lett volna lehetőség orvoslásra, ez azonban 1992ben elmaradt. Most állunk szemben azzal a kötelezettséggel, amelyet már '92ben is teljesíthetett volna az Országg yűlés, hogy ezeket az alkotmányellenes részeket kiküszöböljük a törvényből és ezzel korrekt egésszé formáljuk az úgynevezett politikai kárpótlásról szóló törvényt, mindezzel azt a célt is szolgálva, hogy a kárpótlás folyamatát minél előbb, minél gyorsabban - hiszen minden érdekeltnek egybehangzóan csak ez lehet az elemi érdeke és igénye - zárja le az Országgyűlés, próbáljon meg összhangot teremteni a kárpótoltak érdekei, a kárpótlandók érdekei, az ország teherbíró képessége, a kárpótoltak és a kárpótlásban nem részesülő más társadalmi csoportok között. Tehát ennek a három szempontnak az összekapcsolása, egyidejű érvényesítése rendkívül nehéz feladat elé állította a jogalkotót. A kormány nagyon tisztességes indíttatástól vezérelve, őszintén arra tö rekedve, hogy még egyszer fejet hajtson mindazok előtt, akik ily módon igazságtalanságot szenvedtek el, lezárjuk azt a folyamatot, amely most már több év óta tart, végére jussunk a kárpótlás egész folyamatának. A törvényjavaslat tulajdonképpen négy érdemi és új elemet tartalmaz. Remélem, hogy a tisztelt képviselőtársaimnak alkalmuk volt áttanulmányozni, hiszen jó időben, még ez év júniusában kézhez kapták az előterjesztést, mindenkinek lehetősége volt alaposan megismerni. A módosítások lényegében tehát - az alkotmánybírósági intencióknak megfelelően - négy lényeges csoportba sorolhatók és foglalhatók össze. A törvényjavaslat a deportáltak és a kényszermunkára hurcoltak számára az eddiginél magasabb kárpótlást állapít meg, és az elhunyt túlélő házastársai szá mára egyidejűleg egyösszegű készpénzkárpótlást is. (16.00) Ehhez hozzá kell tennem, tisztelt Ház, hogy az Alkotmánybíróság döntésében külön csoportként határozta meg mindazokat, akiket jogtalanul száműztek az országból, akiket deportáltak, vagy akik kénys zermunkára a Szovjetunióba kerültek. Ezt a sajátos csoportot az Alkotmánybíróság nem tekinti a szabadságvesztéssel sújtottakkal azonos csoportnak, de egyben nem sorolta be ahhoz a csoporthoz sem, amely az élet elvesztése esetére kialakított szabályok szeri nt alkalmazható. Ezért tehát egy új csoportot alakított ki, és ezt kellett elhelyeznünk az előző két csoport között kárpótlási szempontból, a jogcím és a jogalap szempontjából. A javaslat orvosolni kívánja a már említett és szóba került munkaszolgálat pont os megállapítását. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság szintén úgy döntött, hogy alkotmányellenes az a korábbi törvényhely, amelynek alapján a munkaszolgálat esetére járó kárpótlást csak abban az esetben lehet megállapítani, ha azt harcoló alakulat köte lékében teljesítették. Valamennyi, a második világháború időszakához fűződő munkaszolgálat megalapozza a kárpótlási igényt. Harmadszor új elemként tartalmazza a törvényjavaslat azt a szabályozási kört, amelyet a bevezető gondolatok között már szintén említ ettem. Eszerint mindazok esetében, akik hatósági
