Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - IZSÓ MIHÁLY, az FKGP
1939 között is, hiszen jövőnk csak akkor lehetséges, ha itt annak ellenére nő a belső felhasználása, ha mindenütt másutt kénytelenek vagyunk szűkíteni. Ezért ez feltétlenül célszerű. Persze látnunk kell, hogy mivel az általános mértékek - a vállalk ozóknak is az egyéb adókhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési mértékei - elég nagyok, azt a másik célját ez a törvény nem tudja szolgálni, még ha önmagában alkalmas lenne is rá, hogy a vállalkozási tevékenységben fokozza a legalitás szintjét, mert bár a t ársasági adó oldaláról már elég nagy az ösztönzés arra, hogy akár legális is lehetne valaki, de a többi adó szintjéről ezt még nem mondhatjuk el. (16.40) Így ez az ösztönző hatás sajnos nem elég erős. De hát ez az élet. Egy megjegyzés: említettem a forgalm i adóról szóló törvénymódosítás kapcsán, hogy a törvény szigorú logikával próbálja a nem értékarányos áruátadások, szolgáltatásátadások kapcsán is érvényesíteni az állam forgalmiadószükségleteit, tehát a holdingkapcsolatokban, vagyoni függőkapcsolatokban ne lehessen kibújni a forgalmi adó kötelezettsége alól. Ez nyilvánvalóan nagyon logikus, különösen, ha arra gondolunk, hogy ezek a vagyoni kapcsolatok gyakran átmennek az országon, tehát itt arról is szó van, hogy hol realizálódik egyegy adó. Illogikus az onban, hogy ez a fajta szemlélet a társasági adóban nem jön tovább, hiszen itt egy fordított meggondolásról van szó. Attól függően, hogy egy holding jellegű hálózatban - de még ugyancsak Magyarországon - hol használják fel a jövedelmet, eltérés van, mert k edvezmény csak akkor van, ha abban a társaságban használják fel, ahol az megtermelődött. Ha a hálózat másik tagjánál, akkor azt már úgy kezeli a társasági adótörvény, mintha nem befektetett, hanem elfogyasztott jövedelem lenne. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának képviselője szerdán ismerteti a frakció álláspontját. Megadom a szót Izsó Mihály képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Ha még marad idő, akkor sor kerül még ma Varga József képviselő úr felszólalására, a Szocialista Pártból. IZSÓ MIHÁLY , az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársak! A T/1504. számú törvényjavaslatról, amely Bokros Lajos pénzügyminiszter úr által került beterjesztésre a tisztelt Ház elé, a Független Kisgazdapárt észrevételeit kívánnám elmondani. A törvényjavaslatot a múlt héten kaptuk kézhez, és a kor mány már ezen a héten napirendre is tűzte ezt az igen fontos és minden magyar vállalkozót érintő tervezetet. Ez a kapkodás közvetlenül megjelenik a beterjesztett törvénytervezet formai és tartalmi hiányosságaiban. A módosított társasági törvénytervezettel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt észrevételeit néhány témakör szerint kívánom csoportosítani, és azokat az idő ésszerű kihasználása érdekében röviden ismertetni a Házzal. A beterjesztett T/1504. számú törvé nyjavaslat legfontosabb elbírálási szempontja, hogy mennyiben felel meg a legalapvetőbb és legfontosabb követelményeknek, azaz mennyiben szolgálja a törvénytervezet az embert; mennyiben ad lehetőséget az egészséges emberi élettér kialakításához, ahol az em beri munka megfelelő életteret ad a Magyarországon vállalkozást folytatók számára; mennyiben ad lehetőséget ahhoz, hogy a munkáját becsülettel elvégző, akár egyéni, akár társas vállalkozást folytató állampolgár az adók után megmaradó pénzéből el tudja tart ani családját; mennyiben alkalmas a társas vállalkozásról szóló tervezett adótörvény arra, hogy racionálisan kezelje az ország gazdasági ügyeit, ugyanakkor biztosítsa Magyarország előremenetelét, teljesítse az ország és a térség Magyarországgal szemben tám asztott elvárásait.
