Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmiadóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat együttes általános vitáj... - ELNÖK (dr. Salamon László): - GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz
1937 hogy a különböző kereskedők feltankoltak, bespájzoltak a dohánytermékekből, amelyeket az adóemelés után dobtak piacra. (16 .30) Azonban az is megfigyelhető, hogy ezt a forgalmazásvisszaesést sohasem követte egy olyan folyamat, amely teljes egészében a korábbi forgalmazási szint visszaállásához vezetett volna. Ennek nyilvánvalóan az egyik oka az volt, hogy a különböző adóemelé sek hatására növekedett a feketegazdaságban forgalmazott dohánytermékek mennyisége is. Magyarán: a fogyasztási adó emelése minden valószínűség szerint - mivel ezzel ellentétes becslés nincs - nem ért el olyan hatásokat, amelyeket a dohányzást ellenzők nyil ván szívesen fogadtak volna, vagyis a dohányzás mértéke Magyarországon egyáltalán nem csökkent, hanem a korábbi szinten maradt, azonban a dohánytermékek forgalmazásának nagyobb része terelődött át a feketegazdaságba. A hivatalos forgalmazás azonban visszae sett, és ebből kifolyólag visszaesett az állam adóbevétele is, mind a fogyasztási adó, mind pedig a hozzá kapcsolódó általános forgalmiadóbevétel is. A fogyasztási adó kivetésének módja is az állami bevételek csökkenésének irányába hatott, hiszen a korább i rendszer jelentős mértékben módosult; ugyanis a cigarettákra kétfajta adót vetnek ki, egyrészt egy úgynevezett tételes adót, amely egy bizonyos mértéket ér el és amelyet 1 darab cigaretta ára után kell fizetni, valamint egy értékarányos adót, amelyet a g yártóknak a forgalomba kerülő cigaretta után kell befizetniük, és ez a tétel az elmúlt időszakban jelentős mértékben, 65 százalékra növekedett. Ez a magas szintű százalékos arányú adó azt eredményezte, hogy idén márciusban a különböző gyártók között Magyar országon árháború tört ki. Az árháború természetesen kedvezően hatott a fogyasztókra, azonban nyilvánvaló, hogy csökkentette az állami adóbevételeket. Az árháború mibenlétének megértéséhez érdemes megfigyelni azt a példát, hogy milyen következményekkel jár az, ha egy gyártó 10 forinttal csökkenti termékeinek az árát. A 10 forintos árcsökkenésből körülbelül 4 forint 10 fillér terheli a gyártót, 1 forint 20 fillérrel csökken a kereskedelmi árrés - tehát ez a kereskedő számára jelent veszteséget , azonban az összes veszteség közül a legnagyobb az állami költségvetést éri, hiszen az állami költségvetés vesztesége 10 forintos árcsökkentésnél egy adott tétel esetében 4 forint 70 fillérre rúg. Ez a magas százalékos adó termé szetesen serkenti a kevésbé szabályozott import bejövetelét is, hiszen az importtermékek alulszámlázása könnyen megvalósítható, ami természetesen nemcsak a költségvetés számára káros, hanem káros a hazai gyártók és a hazai dohánytermesztők számára is. Úgy ítéljük meg, hogy a dohánytermékek adóztatására nagyon jól illeszthető az a magyar közmondás, hogy "aki sokat markol, keveset fog". Lehet, hogy eme termék adóztatásánál a kevesebb jelent többet, hiszen bizonyos becslések szerint 1995ben a fent említett ok ok miatt megközelítőleg 7 milliárd forint az állami költségvetés bevételkiesése a fogyasztási adó és az általános forgalmi adó terén a dohánytermékek esetében. Az adókivetés módja kedvezőtlen iparági hatásokkal is jár, mert a gyártmányfejlesztéssel ellenté tes indokokat szül, hiszen a magas százalékos adó nem ösztönzi a gyártókat arra, hogy a költségeiket növelve jobb minőségű termékeket állítsanak elő, sőt ellenkezőleg, a gyártók kínálatát az olcsóbb termékek irányába tolja el. Így történhetett meg az, hogy míg Magyarországon 1990 és 1993 között a "light cigaretták", tehát a kevésbé egészségkárosító cigaretták aránya növekedett, addig mára ez a folyamat megfordult, és a kevésbé igényes termékek gyártása futott föl, és az ilyen újonnan bevezetett márkáknak is a felfutása - ezeknek a nevét itt most természetesen nem mondom - indult meg, nem pedig a kevésbé egészségkárosító termékeké. Ez az iparági hatás rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat Magyarországnak az Európai Unióba való belépése esetén, hiszen az Európai Unió a cigarettatermékek forgalmazására vonatkozóan olyan szabályokat állapított meg, amelyek korlátozzák az egységnyi cigarettatermékben levő nikotin és kátrány tartalmát, amit természetesen akkor tudna Magyarország teljesíteni, ha a
