Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmiadóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat együttes általános vitáj... - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA JÓZSEF, az MSZP
1930 hiszen a magas kulcsok mind a vevő, mind az eladó szá mára kívánatossá teszik egy ügylet során, hogy az ügyletet bizonylaton kívüli formában realizálják, sokkal nagyobb a szürkegazdaság csábítása, és ezért könnyen engedhetnek annak. Végezetül - az idő lejárt , tisztelt Országgyűlés, mindent egybevetve: a Mag yar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja, bár a parlament előtt fekvő két törvényjavaslatot módosító javaslatokkal korrigálhatónak és korrigálandónak tartja, de a jelenlegi formában elfogadhatónak nem. Köszönöm. (Taps az ellenzéki képviselők pa dsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Varga József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Őt Lányi Zsolt képviselő úr követi. VARGA JÓZSEF , az MSZP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb összefoglalt gondolatok után egy kicsit elméláztam azon, hogy érdemese nekünk ezzel az adótörvénnyel foglalkozni, hiszen mindannyian elfogadjuk annak jogosságát, hogy a feketegazdaság ellen kell tenni. De ha valaki megfogalmaz bármilyen elképzeléseket, azok biztos, hogy valakik nemtetszését váltják ki. Én pedig úgy gondoltam, hogy ezt a törvényt elsősorban azoknak a szemszögéből kellene olvasni - és azt is tettem , akik ezt a jogot al kalmazni fogják. A jogalkalmazók pedig azt szeretik, ha valóban megnyugtató és jól szabályozott környezet veszi körbe őket, és csak akkor nyúlnak egy adótörvényhez, amikor annak a módosítása feltétlenül indokolt. Én úgy gondolom, velünk együtt valamennyi á llampolgár tapasztalja azt, hogy nekünk, jogalkotóknak, folyamatos feladatot adnak a jogalkalmazók egy viszonylag szűk csoportjában előforduló visszaélések, illetve ezeknek a visszaéléseknek a megakadályozása. Ezek közé tartozik nagyon sok azokból, amelyek re itt Nahimi képviselőtársam is utalt. Mindkét törvényjavaslatban megfogalmaznak az előterjesztők olyan elképzeléseket, amelyek ezeket a visszaéléseket jelentős mértékben szűkítik, sőt bízom abban, hogy a most ismerteket meg is szüntetik. Példaként hadd e mlítsek közülük olyat, amit mindenki tud és az elmúlt időszakban alkalmazott gyakorlat volt: a megvásárolt és adóvisszatérítésre jogot adó eszközt úgy alakították át később, hogy az már adómentesnek, illetve nulla adókulcsúnak számított, nem lehetett voln a az adót visszaigényelni. Ez a tervezet kiszűri ezt a lehetőséget is. Én azt hiszem, az alul- és a felülszámlázással kapcsolatos kérdések is bonyolultabbak annál, minthogy eldöntsük: nem érdemes vele foglalkozni, mert az APEH nyilvánvalóan nem fog tudni m eghatározni annyi árat, amennyiről Nahimi úr is beszélt, teljesen egyértelmű és természetes. Úgy gondolom, hogy ez a jogszabály mégis nagyon tisztességes irányelveket rögzít arra vonatkozóan, hogyan kell a számlában foglalt piaci árat ellenőrizni, illetőle g annak a hiányát esetenként számon kérni. A szigorítások mellett egy dologról szeretnék említést tenni: nagyon átlagosan és egyformán kezelik a különböző vállalkozásokat. Például a nemzetközi szövetkezeti elvek között nagyon fontos szerepet kap a szolidar itási elv. Így például, a szövetkezetek esetében ugyanolyan szigorral járunk el, mint minden más vállalkozásnál. Ez tehát nem igazán illik a nemzetközi elveknek sorába. A módosítások közül valamennyi adóalanyra nézve kedvezőnek tartom, hogy a tárgyi eszköz használatának átengedése esetén ezután majd nem az eszköz értéke után kell az adót megfizetni, nem az lesz az adó alapja, hanem a vele elvégzett szolgáltatás, illetőleg ennek a szolgáltatásnak a piaci értéke. (16.00)
