Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmiadóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat együttes általános vitáj... - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA JÓZSEF, az MSZP
1931 Egy nagyon lényeges kérdésre is szeret nék még kitérni, méghozzá a saját beruházások általános forgalmi adójának kezelésére, annak visszaigénylésére. Képviselőtársaim bizonyára emlékeznek rá, hogy már az elmúlt évben igyekeztek ezt a kérdést a jelen lévő képviselőink közül is többen megoldani: Kertész István és Veres János adott be T/234/13. számon akkor egy módosító javaslatot, amelynek a szövegszerű indoklása pontosan az volt, ami a mostani kormányelőterjesztésé: hogy a vállalkozónak ne kelljen megfinanszíroznia a saját vállalkozásban előállí tott beruházás általános forgalmi adóját. A javaslatot akkor a kormány és mindhárom kijelölt bizottság támogatta - most úgy tűnik, mégis másként értelmezzük, és újra meg akarjuk oldani ugyanezt a kérdést. Én a figyelmet szeretném felhívni arra: ha átértéke ljük az akkori eredményt, akkor ennek a módosító javaslatnak is alaposabb vizsgálatát kell elvégeznünk. Az itt tervezett intézkedések közül átgondolásra javaslom azt, hogy a közraktárjegyet az értékpapírok közül kiveszi a törvényjavaslat, és a közraktárjeg yet általános forgalmi adó alapjának tekinti. Így tehát egy értékpapír cseréje esetén általános forgalmiadófizetési kötelezettség keletkezik. A közraktárakról szóló törvényt még nem tárgyaltuk. Úgy gondolom, nagyon alaposan át kellene gondolni most, a tár gyalás időszakában, hogy mi a helyes és a követendő út. Én fontos módosításnak tartom azt is - éppen a pontosság érdekében , hogy a számlamódosításokat megszigorítja a törvénytervezet, és kötelezővé teszi, hogy önellenőrzéssel módosítsa a kibocsátó mindaz on számláit, amelyeknél a költségvetés kárára tévedett. A mellékletben tervezett változások közül én négyet mindenképpen üdvözölni tudok: Örülök annak, hogy a palackos PBgáz bekerül a kedvezményes adókulcsú termékek közé, így a palackos készülékek üzemelt etésére kényszerülő állampolgáraink nem fizetnek majd nagyobb adót, nem vállalnak át nagyobb adóterhet, mint a vezetékes ellátásba korábban már bekapcsolt társaik. Megfelelően kezeli a törvénytervezet a közelmúltban piaci termékké tett zárjegy általános fo rgalmi adóját is azzal, hogy a tárgyi mentes körbe sorolja, megakadályozva ezzel az esetleges későbbi visszaéléseket. A természetes hatóanyagú gyógyászati készítményeket felhasználók számára tartogat kedvező változást a tervezet, amikor biztosítja azt, hog y ezen termékek esetében az eddigi 25 százalékos kulcs helyett 12 százalékos, kedvezményes mértékű kulccsal kell megállapítani az adót. Végezetül az áfatörvény pozitívumaként szeretném elmondani azt is, hogy nem növekednek a kulcsok, ezáltal a fogyasztókat nem kényszerítjük többletkiadásokra. A maradék időmben néhány gondolatot szeretnék szólni az általános forgalmi adó után a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről. Az itt tervezett változások elsősorban a valorizációt szeretnék megoldani. Ugya ncsak fontos szempont az előforduló visszaélések megszüntetése is. Ide tartozik a különböző okból változatlan formában visszajuttatott termékek adóztatásának pontosítása, továbbá az adó alanyának az eddiginél sokkal pontosabb meghatározása. Ezekkel az inté zkedésekkel elérhető, hogy a költségvetés ne essen el adóbevételtől, illetve hogy elkerülhetők legyenek az elmúlt években jelentős számban előforduló visszaélések. Pontosan meghatározza a tervezet azt is, hogy különböző okból az adó- és vámhatósághoz vagy bíróságokhoz került termékek átvétele esetén úgy kell majd eljárni, mint a nem adóalanytól történő vásárlás esetén. Szintén az elkövetett visszaélések indokolják, hogy a teljesítés időpontját ne csak számlához kössük, mert az áru feletti rendelkezési jog m egszerzése sok esetben eltér a számla adásának időpontjától - de olyat is tapasztalunk, hogy egyszerűen nem is adnak számlát. Nem tekinthetünk el a diplomatabolti értékesítések körül kialakult visszásságoktól sem, így sajnos szűkíteni kell azon termékek kö rét, amelyek a jelzett üzletben történő értékesítés esetén nem minősülnek belföldi értékesítésnek, és ezért nem képeztek mindeddig adóalapot.
