Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmiadóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat együttes általános vitáj... - ELNÖK (dr. Salamon László):
1924 (15.30 ) Úgy érzem, hogy tisztább kérdés a kincstári pénzkezelés ügye, hiszen, ahogy itt a korábban szólók már elmondták, a kincstári állampénztár valóban nem egy pénzintézet lesz: az állami bevételek és kiadások befolyását, számbavételét, kifizetését fogja ellát ni. Valóban szemléletes példa a német rendszer, ahol ezek a funkciók elválnak egymástól. Én azt hiszem, hogy ebben az ügyben is csak az első lépéseket tudjuk megtenni, és nyilván ennek a kincstári pénzkezelésnek a kiépítése egy hosszabb folyamat lesz. Azt azért hadd jegyezzem meg, hogy a törvényjavaslat 19. §a véleményem szerint pontatlanul fogalmaz ebben a kérdésben, amikor azt mondja, hogy a pénzforgalom lebonyolítására a kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik, hiszen úgy ér ezzük, az a benyomás kelthetődik, hogy itt egyszámláról van szó, holott ez egy számlaköteg, ez egy összetett számla lesz. Tehát ez a megfogalmazás szerintem szintén módosításra fog szorulni. Ennek a pénzkezelésnek valóban voltak hagyományai Magyarországon a korábbi időszakban. Az állami pénzkezelés és számvitel fejlődése Magyarországon egy hosszabb folyamat volt. Az 1926. évi XIV. törvény a Postatakarékpénztárt jelölte ki az állami ki- és befizetések lebonyolítójául, a Magyar Nemzeti Bank pedig csak az ezz el kapcsolatos befektetési bankműveleteket végezte. Nyilvánvaló, hogy ezekre a hagyományokra támaszkodva lehet majd a kincstári pénzkezelést is valamilyen módon megoldani. Összefoglalva: a Fidesz parlamenti frakciójának véleménye szerint a törvényjavaslat készítői, módosítói talán kicsit túl sokat akartak markolni, és sajnos keveset fogtak a módosítással. Az államháztartási törvény átfogó módosítása véleményünk szerint most nem időszerű. Ebben a módosításban két kérdés tisztázására kellett volna törekedni: az egyik a kincstári kör, a másik pedig az önkormányzati nettó finanszírozás kérdésének a tisztázása, vagyis hogy a kormány és az Országgyűlés tisztázza ezeket a kérdéseket. A jelenlegi javaslatot ismerve az Országgyűlés nehéz helyzetben van, hiszen valóba n az elemek többsége olyan, amely szükséges és fontos, hogy január 1jével megkezdje a működését, ezért ezeket támogatni kell. Azonban sok olyan pont van a törvényjavaslatban, amely zavaros, pontatlan és módosításra szorul. Ezért a Fidesz parlamenti frakci ója úgy ítéli meg, hogy a törvényjavaslatot át kell dolgozni. Jelentős módosításáról van szó, és csak így, csak ebben a formában, csak ilyen módosítás után válik az Országgyűlés számára nyugodt szívvel elfogadhatóvá. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására ma este a kisszünetet követően kerül sor. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1 991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmiadóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása tárgyában, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992.
