Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1923 alapvető kérdés az, hogy szükség vane vajon a költségvetési törvényben általános tartalékra? Ha ugyanis megnézi valaki, hogy az elmúlt 34 év során a mindenkori kormányok mire költötték el a költségvetés általános tartalékát, akkor azt lehet látni, hogy olyan célokra, olyan feladatokra, amely eket már a tervezés szakaszában látni lehetett; és ezekre a különböző fejezetek, minisztériumok - mint egy szabad prédára - már eleve valamilyen igényt nyújtottak be. Úgy érzem, ezt a kérdést sem most kellene igazából rendezni. Ha már a kormány hozzányúlt, akkor ezt a kérdést igazából abból a szempontból kellett volna rendezni, hogy szükség vane erre a körre. Hiszen nem igazak azok az érvek, hogy ez az általános tartalék valamiféle katasztrófahelyzetre szolgál. A korábbi években legalábbis nem erre szolgál t. Milyen tisztázatlan kérdések merülnek fel a kincstár kapcsán? Elsőként tisztázatlan a kincstári vagyon köre. Nemcsak arra gondolok, hogy a nyilvántartási rendszer hiánya vagy hiányosságai miatt ezt a vagyoni kört nem lehet számszerűsíteni, hanem arra is , hogy a törvényjavaslat nem rendezi pontosan a kincstári vagyon körét. A javaslat 89. §a úgy fogalmaz: a kincstári vagyonba tartozik az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít. Megkérdezem, hogy melyik törvény? Az államháztartási törvény vagy esetleg egy más, éppen készülő törvény vagy egy olyan törvény, amelyet ezután fog a kormány elkészíteni. Ez a rendezetlenség tehát az egyik probléma. Másrészt nem világos számunkra, hogyan fogják az intézmények működtetni, kezelni a kincstári vagyont. Hiszen a törvényjavaslat megfogalmazása szerint a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter nevében a kincstári vagyoni igazgatóság látja majd el. A kincstári vagyonnal kapcsolatos jogviszonyban a KVI képviseli az államot. Nem világos, hogyan fog ez történni, hogyan fogja például az Országgyűlés Hivatala azt az úgynevezett kincstári vagyont működtetni, amire nyilván valamilyen szerződés vagy jogviszony jön létre közte és a KVI, a kincstári vagyoni igazgatóság között. Ettől a pillanattól kezdve, a sze rződés megkötésétől ki gazdálkodik, hogyan és milyen jogokat ad le a KVI? Államtitkár úr az expozéjában felhívta a figyelmet arra, hogy a kincstár egy szolgáltató intézmény, amely elsősorban a szolgáltató funkcióját kívánja gyakorolni. Ezzel ellentétben a 94. §ban azt olvashatjuk, hogy a kincstári vagyont kezelő központi költségvetési szerv jogszabályban előírt feltételekkel jogosult a kezelésében levő kincstári vagyonnal vállalkozási tevékenységet folytatni. Az első kérdés mindjárt az, hogy milyen jogszab ályban előírt módon; hol van ez a jogszabály, mikor kívánja ezt a kormány beterjeszteni és így tovább. A másik pedig, hogy ezek szerint mégis lesz olyan köre a kincstári vagyonnak, amivel gazdálkodni lehet. A kérdés az, hogy ez hol lesz meghúzva, milyen kö rt fog ez érinteni. A törvényjavaslat nem nevesíti, hogy kikből áll a kincstári apparátus - ezt már korábban említettem. Ha megpróbáljuk kihámozni a törvényjavaslatból, hogy kikből áll majd ez a kör, akkor elsősorban az Állami Fejlesztési Intézet Részvényt ársaság dolgozóiból állhat és nyilván a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank olyan dolgozóiból, olyan köréből, akik a ma szétszórt kvázi kincstári funkciókat végzik. Szerintem jó lett volna ezt a javaslatban rendezni; tisztább helyzetet teremtett v olna. Ha már említésre került az Állami Fejlesztési Intézet, hadd említsem meg, hogy néhány gond az ÁFI január 1jei megszűnésével is adódik. Az egyik ilyen gond, hogy az Állami Fejlesztési Intézetre is, mint részvénytársaságra, érvényes a társasági törvén y. A társasági törvény pedig szabályozza, hogy egy társaság milyen módon szűnhet meg. Nyilvánvaló, hogy itt egy ideig párhuzamosan fog az ÁFI és a kincstár még működni - vagy nem működni. Másrészt az ÁFI ellátott olyan banki, fejlesztési funkciókat is, ame lyekről szintén nem tudjuk most, hogy az ÁFI megszűnése után hova kerülnek. Csak sajtóinformációink vannak arra vonatkozóan, hogy ezek melyik bankhoz kerülnek majd. A törvényjavaslat a megszüntetésre vonatkozóan ebben sem önt tiszta vizet a pohárba.
