Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1921 összehasonlításban is az államháztartás fő számadatait, s vélhetően a döntések és a rólunk kialakított kép is változik. Kiküszöbölhetők a halmozódások, ezáltal az államhá ztartás által centralizált és újraelosztott jövedelem aránya természetesen kisebb lesz, és így ez majd nem lehet további érv bizonyos kiadáscsökkentésekre. Üdvözölni lehet az előrelátó gördülő tervezést is, amely választ adhat számos anomáliás helyzetre. A felsorolt előnyök mellett komoly aggodalmunkat kell kifejeznünk a gyors bevezethetőség és működtetés oldaláról. A modell meglehetősen egyoldalú: van egy kvázi erős pénzintézeti oldala, de gyenge az információs és könyvelői oldala, és nulla a kifizetőhelyi számvevőségi ellenőrző rendszer. Számvevőségi kontroll nélkül a számlák alapján történő és teljesítményelvű utólagos finanszírozás nehezen fog működni. Az 1996. január 1jétől történő bevezetés technikai előkészítetlensége miatt felmerül a halasztás gondo lata is. Az 1996os költségvetési törvény azonban már kincstári szemléletben készült. Így az ellenzék részéről immár csak aggódhatunk, hogy a törvény sok pozitív és régen várt eleme mellett nehogy egy üres medencébe való fejesugrást jelentsen. Összefoglalv a: ezzel a törvényjavaslattal tulajdonképpen visszanyúlunk egy korábbi, a háború előtt már jól működött és nyilván kipróbált rendszerhez; és mindenképpen olyan pozitív elemei vannak, amelyek a pénzügyi egyensúlyi helyzetet is valamennyire javítják, illetől eg ilyen irányba hatnak. Ugyanakkor aggódunk egyes bevezethetőségi elemeiért, és az általam kifejtett, az önkormányzatok hatásköre alá tartozó gazdálkodó szervezetek önállóságát érintő aggályainkkal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy mi ezt a törvény javaslatot semmiképpen nem tekintjük a demokrácia szűkítésének. Tudniillik ezen a téren úgy véljük, hogy érthető, ha a központosítási törekvésekhez térünk vissza, és ez nem ellentétes a demokráciával, hanem ellenkezőleg, a demokrácia biztosítja egy állam p olitikai működését. A gazdaság terén pedig, úgy véljük, a közpénzek kezelése olyan elsőrendű feladat, amelyet nem lehet ilyen szempontból negatívnak tekinteni. Ugyanakkor mi is kifejeztük azt az aggályunkat, hogy figyelemmel kell kísérni, hogy a működtetés folyamán mind az önkormányzati rendszer, mind az ide tartozó egyéb rendszerek végül is hogyan fognak működni, ezért, mint általában az ilyen nagy horderejű változtatásokat, figyelemmel kell kísérni, és a szükséges beavatkozásokat is meg kell tenni. Aggály aink mellett is tehát ebben a törvényjavaslatban olyan pozitív elemeket látunk, amelyek miatt támogatásra javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt k épviselőcsoportja vezérszónokának. VARGA MIHÁLY , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor 1992ben az Országgyűlés elfogadta az államháztartásról szóló törvényt, akkor sokan abban reménykedtü nk, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás gyökeres megváltozása kezdődik. Az azóta eltelt idő alatt sajnos kiderült, hogy a költségvetési gazdálkodás továbbra is drága, költséges, sok visszásságot eredményez, a közpénzek felhasználása pedig nehezen nyomon k övethető. A problémákat érzékelve már 1993tól történtek arra lépések, hogy a fejlett országokban működő kincstári gazdálkodás valamilyen eleme megjelenjen a magyar államháztartásban is, és ez Magyarországon bevezetésre kerüljön. Tisztelt képviselőtársaim talán emlékeznek rá, hogy felállt egy úgynevezett államháztartási racionalizálási bizottság, amely különböző koncepcionális kérdésekben próbálta tisztázni a majdan bevezetésre kerülő kincstár funkcióit. (15.20)
