Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 1 (120. szám) - Az energiagazdálkodás privatizációjáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1865 1997 végéig várni, hiszen nincs a vásárlásban korlátozva; már holnap megveheti az önkormányzatok bármelyikének tulajdonát, mert az önkormányzat sincs az értékesítésben törvényileg korlátozva. A villamosipar távlati fejleszt ése a következő 1015 évben mintegy 5 milliárd USAdollárt meghaladó beruházást igényel, elsősorban az erőművi csoportban. Ki, honnan és főleg miből fogja ezt finanszírozni? Mi lesz e területen az állam szerepvállalása? Megválaszolatlan kérdések. Mi lesz a többségbe jutott szakmai befektetők várható politikája? Természetesen ezt lehet negatív és pozitív kivetítéssel mérlegelni. Én azt hiszem, az eddigi néhány ilyen tapasztalatból egy olyan vélelem is megfogalmazható, hogy valószínűleg nem az osztalékpolitik a érvényesítése lesz az elsődleges cél. Hiszen nem az általában egy külföldi befektetőnek Magyarországon a célja, hogy adózzon, hanem hogy adózás előtt kiszivattyúzza a nyereséget. Ez pedig lehetséges, törvényileg lehetséges. De mindenféleképpen átadja, át adhatja túlhaladottá vált technikáját, knowhowját, esetleg a teljes vállalat irányítását. És mivel már adott fejlesztői bázisa van otthon, várhatóan nem itt fog fejleszteni; itt kiszorulnak a fejlesztésből és igény híján nem fognak képezni itthon szakemb ereket. Leértékelődhet a kisbefektetők részvénye, amit a többségi tulajdonos aztán áron alul megvásárolhat, és máris olyan tulajdoni koncentrációt hozhat létre, amelyik, azt hiszem, ebben a pillanatban semmiféleképpen nem nevezhető kívánatosnak. És ugyanak kor súlyos nyomást gyakorolhat az Energia Hivatalra is, kikényszerítve az ár emelését. Tisztelt Képviselőtársaim! A téma kapcsán szólni kell a hazai energetikai gépgyártásról is. Ezen a területen a privatizáció lényegében már megvalósult. Egykét tisztelet re méltó kivételtől eltekintve, ez sajnos nem tekinthető sikeresnek. A többségi külföldi tulajdonlás következtében várhatóan csökken a hazai energetikai gépgyártás és tervezőkapacitás szerepe az iparág modernizációjában, hiszen a befektetőknek már adott a beszállítói köre. A privatizációt követően minden bizonnyal létszámleépítés kezdődik meg, amely néhány év alatt sokezer munkahelyet érinthet, ideértve a hazai mélybányászat teljes felszámolását is - és sajnálom, hogy Schalkhammer képviselőtársam pont most nincs itt. (11.30) Mi hisszük és a szakértői jelzésekből látjuk is, hogy villamos ipar belátható időn belül hazánkban is igazán nyereséges lehet. Egy nem kívánatos külföldi többségű tulajdonlást eredményező privatizáció következté ben azonban ez a jövedelem már nem a hazai tulajdonosoké, hanem a többségi külföldi tulajdonosé lesz, aki - mint említettem - szabadon ki tudja az országból saját érdekének megfelelően szivattyúzni a jövedelmet. Itt megint kénytelen vagyok Schalkhammer kép viselőtársam megjegyzésére reflektálni, hogyha ezt akarja megvalósítani egy befektető, akkor - tessék már megmondani - hol az eszköz, amivel ezt meg lehet akadályozni. Mivel pedig ez azt jelenti, hogy rövid távú költségvetési érdekekre tekintettel lemondun k a jövőnk biztonságáról, vagyis a pillanat érdekében levágjuk azt a bizonyos aranytojást tojó tyúkot. Ez azért nagyon szomorú, mert ez az áldozat a költségvetés oltárán való áldozat, és sajnálatos módon a Pénzügyminisztérium nem tiszteli meg ezt a vitát a zzal, hogy a képviselője jelen legyen ezen a vitán. Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés, hogy akarjuke ezt az aranytojást tojó tyúkot levágni? Mi nem. Köszönjük. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Göndör Ist ván, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi Kósa Lajos, a Fidesz részéről. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, és egyben az elnöklést átadom Maczó Ágnes alelnök asszonynak. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés aleln öke foglalja el.) GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) :
