Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 1 (120. szám) - Az energiagazdálkodás privatizációjáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
1863 S itt térnék ki Szalay képviselőtársam egyik megjegyzésére, miszerint nem a tulajdonlás formája dönti el, hogy a világpiaci ár megjelenike a magyarországi fogyasztói árakban. Úgy hiszem, ezen a téren egyetértünk, de nem mindegy, hogy egy többségi magántulajdonos rendkívül rövid idő alatt akarja ezt megvalósítani, vagy egy állami önmérséklés ezt a folyamatot időben elhúzhatja és ezáltal a társadalom számára kiegyenlített viszonyokat teremtett. Úgy hiszem, sehol a világon a magántőkétől a szamaritánus cselekedet nem várható el. Mindezek előrebocsátása után vizsgáljuk meg különkülön a villamosenergiaipar és a szénhidrogénipar megkezdett privatizációját, annak az általunk kritikusnak ítélt pontjait és szerintünk jónak minősí tett útját. Ebben a vizsgálatban Ivanics István és Csépe Béla kollégáim lesznek majd a segítségemre. Tisztelt Képviselőtársaim! A villamosenergiaszolgáltatás a fejlett országokban döntően nemzeti jellegű, és nem találtam rá sehol példát, ahol ez döntően k ülföldi szakmai befektetők tulajdonában lenne. Az áramszolgáltatók minden esetben természetes monopóliumként működnek, kizárólagossági joggal és ellátási kötelezettséggel az adott, földrajzilag körülhatárolt területen. Számos esetben rendelkeznek saját erő művekkel is, az alaphálózati vállalkozások egy nagyobb földrajzi területen, a nagyfeszültségű hálózaton keresztül biztosítják az áramszolgáltatók felé az áramszállítást, miközben gondoskodnak az adott villamosenergiarendszerben a gazdaságos és biztonságos együttműködésről is. Általában az alaphálózati társaságok rendelkeznek a rendszer erőművi kapacitásainak döntő többségével, az erőművi társaságok pedig egy adott régió erőművi kapacitásainak egészét vagy jelentős hányadát egyesítik. A világban elterjedt s zervezeti struktúrák döntő többsége két nagy csoportra oszlik: teljesen integrált rendszerekre és dezintegrált rendszerekre. Teljesen integráltak: amelyekben egy országra, esetleg régióra vonatkozóan az egész ágazati kör feladatait, a termeléstől a szállít áson át az elosztásig, tehát a szolgáltatásig, egy vállalat vagy társaság látja el, és dezintegráltak azok, amelyekben az erőművi kapacitások nagyobb része és az alaphálózati tevékenység vannak egy vállalatban vagy társaságban, míg a területi áramszolgálta tók ettől különálló vállalkozások. Ez esetben is gyakori azonban, hogy az előzőek tulajdoni hányaddal rendelkeznek az ellátási területükön működő áramszolgáltatókban is. (11.20) Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar villamosenergiaipar több mint százéves tö rténelmi múltra tekint vissza, és mindig tudott igazodni a kor műszakigazdasági követelményeihez, de különösen a fogyasztói igényekhez. Mindig a hosszú távú stratégiai célok voltak fejlődésében a meghatározóak, míg a kezdetektől eljutott a jelenlegi kétsz intű részvénytársasági formáig, a konszernig. A magyar villamosenergiaellátás folyamatossága és biztonsága jó, ami bizonyítja, hogy a hazai szakértők, iparági vezetők és külföldi szaktanácsadók együttműködésének eredményeként az 1992re kialakult működési modell és átszervezés gondosan szervezett és a realitásokat figyelembe vevő volt. Azóta csak két érdemi döntés, változás következett be. Az egyik: az ÁVÜ helyett az ÁV Rt., illetve ez évtől az ÁPV Rt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a másik pedig, hogy a bányaerőműintegráció megváltoztatta mind a működtetett vagyont, mind a tulajdonosi szerkezetet. A hazai villamosenergiaipar tulajdonosi struktúra korszerűsítésére vonatkozó alapelvei és a működtetés stratégiai céljai lényegében a mostani privatizációs előkészületekig nem változtak. Mindaddig az átalakulás folyamatában a cél az állami, a későbbiek folyamán a nemzeti tulajdon többségének biztosítása volt. A nagy erőművek - idetartozóan a bányaerőművek - fejlesztésében a cél a tőkeemeléses privatizáció vol t, a nemzeti tulajdonlás többségének biztosítása mellett egy későbbiekben kidolgozandó erőműépítési program szerinti fejlesztésekhez igazodva.