Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 1 (120. szám) - Az energiagazdálkodás privatizációjáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter:
1842 A törvény és a végrehajtási utasítások együtt egy olyan tagolt szektormodell keretszerkezetét szabták meg, amelyben külön szerepelnek az áramtermelők, az áramszállítók és az áramszolgáltatók. A törvény meghatározza a magyar energetikai szektoron belüli felelősségi köröket - és ez a szektor a Magyar E nergia Hivatal alá tartozik. A Magyar Energia Hivatal felelősségi körébe tartozik az is, hogy bizonyos, a magyar energetikai és gázszektort érintő funkciókat - egyébként hatósági jogkörben - ellásson. Az új szektornak elképzeléseink szerint több fő jellemv onása van, amelyek egyaránt fontosak a működéshez, a prezentációhoz és a megítéléshez. Ezek közül csak négyet említenék: Az egyik maga az új tulajdonosi szerkezet, amely tagolt szektormodell szerkezetét adja, amely világosan definiálja az áramtermelők, ára mszállítók és áramszolgáltatók szerepét, és az ezzel kapcsolatos módosított kormányhatározat úgy fogalmaz, hogy a szektorban a társaságok különüljenek el egy meghatározott rend szerint és így működjenek tovább. Létrejön egy új kereskedelmi szerkezet - szin tén az áramtermelők, a szállítók és a szolgáltatók között , elvi kapcsolatok alapján, hosszú távú szerződésekkel definiálva, amelyek meghatározzák az egyes társaságok jogait és kötelezettségeit is. A privatizáció előkészítésének utolsó szakaszában óriás i problémaként merült fel pont a hosszú távú szerződések definiálása, hisz enélkül sem befektetői, sem áramelosztói oldalról nincs elegendő biztonság. Az Energia Hivatalról mondanék néhány gondolatot. Egyrészt emlékeztetnék, hogy még a gázellátással kapcso latban hozott törvény nyomán hívták létre, és különböző, a magyar energetikai szektorral és gázszektorral kapcsolatos szabályozási feladatok tartoznak - elnagyolva - a MEH felelősségi körébe. A magyar energiaszektor vonatkozásában egyébként e feladatokat d efiniálja a törvény. Ezek közül kettőt emelék ki: egyrészt, hogy a törvény alapján ki kell adni az engedélyeket, illetve ezen engedélyek alapján a megfelelő felelősséget ellenőrizni kell. Másrészről az árszabást, az árak alkalmazási feltételeit megszabja, ezek kialakítási folyamatában részt vesz. Természetes, hogy az Energia Hivatal jelentősége megnövekedett és nagyon fontos egyéb garanciális szabályok betartásánál és azok kidolgozásánál. Tisztelt Ház! A villamosipari társaságok privatizációja és az árintéz kedések összefüggése nagyon sok érvet adott ellenzéki képviselőtársaimnak. Szeretném ismét világossá tenni, hogy a villamos energia árának emelése és a privatizáció időbeni egybeesése lehet véletlen is, és több indok van arra, hogy e véletlen egybeesésről szóljak. Ebben a Házban most csak egy volt ipari minisztert találtam meg - ők jobban tudják, hogy az 1993as előterjesztés mit határozott meg az energiaárak emeléséről, mikor kellett volna azt végrehajtani. 1993ban, amikor a villamosipari energiaszektor p rivatizációjáról a kormány döntést hozott, kimondta, hogy minimum 70 százalékos emelést kell végrehajtani, és ez bármikor történik meg, a végrehajtás alapja az 1993as árszint. A privatizáció bírálata, a privatizáció megítélése körül nyilvánvalóan és kiker ülhetetlenül merül fel, hogy a privatizáció árát az áremelésen keresztül a magyar fogyasztói társadalom fizeti meg. Ennek illusztrálására és ennek cáfolására mondtam el, hogy milyen végrehajtások és milyen szabályozások maradtak ki. Tisztelt Képviselőtársa im! A gázenergiaszektor és a gáztársaságok privatizációjának előkészítése hasonló jogi alapon és elvi megokolások alapján készült, mint a villamosenergiaiparé. Az a meggyőződésünk, hogy a szektor privatizációja után egy magas színvonalú - technikailag is magas színvonalú , az ország és a gazdaság modernizációját szolgáló rendszer jön létre, megfelelő garanciák biztosítása mellett, és nem válik idegenné a magyar gazdaságtól. Ezeket a gondolatokat én annak tudatában mondom el - és ezért elnézést ké rek , hogy személyes meggyőződésemet, politikai meggyőződésemet, vállalt felelősségemet már többször kimondottan, de e helyütt is megismételve összegezzem, hogy az egész rendszer vonatkozásában csak olyan privatizációs döntést tudok támogatni az ÁPV Rt. i gazgatótanácsában, amely számításaink szerint az
