Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 31 (119. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1831 Azt is tudnunk kell azonban, hogy vannak olyan határok, vannak olyan pontok, amelyeken nem léphetünk át, ahonnan nincs már tovább hátrálnunk, mert saját önmegbecsülésünket, magyarságtudatunkat nem adhatjuk fö l. Nem adhatjuk föl, és ha nem emelünk szót a határon túl élő magyarok alapvető jogainak biztosítása érdekében, akkor nagyon nagy hibát követünk el. Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretnék néhány jogszabályhelyet idézni; azért, hogy a nem hozzáért ők számára is egyértelművé váljon, hogy azok a kifogások, amelyek majdan, a későbbiek folytán elhangzanak a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, nem nacionalista túlfűtöttségű kifogások, hanem megalapozottak. Megalapozottak, mert a jelenleg hatályos szlov ák alkotmány, a Szlovákia által aláírt és ratifikált, illetőleg aláírt, de még nem ratifikált, de a nemzetközi szokásjog alapján azért kötelező normákba ütköznek. Ennek kapcsán először hadd hivatkozzam a Magyar Országgyűlés által már ratifikált keretegyezm ényünk preambulumának negyedik francia bekezdésére. Ez a bekezdés szól arról, hogy a szerződő felek felelősséget éreznek azért, hogy védelemben részesítsék és előmozdítsák a területükön élő kisebbségek nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi id entitása megőrzését és elmélyítését. Az alapszerződés 12. cikkének (6) bekezdése szól arról, hogy a szerződő felek támogatják a másik állam nyelvének oktatását az iskolában és a nem oktatási intézményekben. A 14. cikk kimondja, hogy a szerződő felek erősít ik az országaik eltérő etnikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetű állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. Erre hangsúlyozottan szeretnék utalni majd akkor, amikor képviselőtársaimmal ismertetem a szlovák nyelvtörvényjavaslat indokolását. Mennyiben van összhangban ez a két ország állampolgárai megértésének és toleranciájának az elősegítésével? A 15. cikk adja a jogalapot ahhoz végső soron - leszámítva az általános emberi jogokat , hogy megszólalhatunk ebben a kérdésben, anélkül, hogy a be lügyekbe való beavatkozás vádjával illetnének minket. Ugyanis a 15. cikk kimondja, hogy a kisebbségek jogainak védelme nem kizárólagos belügy, tehát a Magyar Országgyűlésben meg lehet szólalni minden további nélkül a határon túl élő kisebbségek ügyeiben is . A 15. cikk nagyon részletesen szól a különféle jogosítványokról, az anyanyelvhasználatról, a kulturális, oktatási intézmények működtetésének jogáról. Ezeket nem kívánom ismertetni, hisz azt hiszem, ezek mindannyiunk előtt ismeretesek. A szlová k alkotmány 34. cikke az, amely nagyon lényeges a Szlovákiában élő magyarok számára. (19.00) Ezen cikk (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek vagy csoportok számára biztosított a sokoldalú fejlődés, mindenekelőtt az a jog, hogy kisebbségü k vagy csoportjuk más tagjaival közösen fejlesszék saját kultúrájukat, az a joguk, hogy saját anyanyelvükön terjesszenek és fogadjanak be információkat, hogy nemzetiségi szervezetekbe tömörüljenek, hogy művelődési és kulturális intézményeket alapítsanak és tartsanak fenn. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi, hogy ugyanezen nemzeti kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó polgárok számára a törvény által megszabott feltételek mellett az államnyelv elsajátításán túl biztosított a saját nyelven való mű velődés joga, saját nyelvük használata a hivatali kapcsolatokban. Az alkotmánynak ezt a paragrafusát bontotta ki a 428/1990es törvény, amelynek a 6. § (2) bekezdése lehetővé tette, hogy azokban a községekben, illetőleg városokban, ahol a nemzeti kisebbség számaránya a 20 százalékot meghaladja, a hivatali érintkezés nyelve a kisebbség nyelve is lehessen. A szlovák alkotmány 11. cikke kimondja, hogy az emberi jogokra és alapvető szabadságjogokra vonatkozó szerződések, melyeket ratifikáltak és közzétettek, el őnyt élveznek a saját törvényekkel szemben, ha az alapvető jogokat és szabadságjogokat nagyobb terjedelemben biztosítják. Ezen jogszabályi ismertetés után hadd mondjam el, hogy a bizottság tagjainak átadtak egy kormánykiadványt. Ez a kormánykiadvány kétnye lvű, "A megértésről van szó" címet viseli. Azért
