Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 31 (119. szám) - A vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1807 A vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vámjogról, vámeljárásjog ról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/1300. számon, a bizottságok együttes ajánlásait T/1300/160. és 217. számon kapták kézhez. Megkérdezem Akar László államtitkár ura t, kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Igen.) Igen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslathoz érkezett nagyszámú indítvány kifejezően érzékelteti a törvényjavaslat fontosságát és a bonyolult szabályozással kapcsolatos pontosság jogos követelményét. A kormány az indítványok minteg y felét támogatja - ezek jórészt egybeesnek az egyes bizottságokban született döntésekkel is. Mind a törvényjavaslathoz érkezett indítványok, mind a plenáris és bizottsági üléseken folytatott viták arról tanúskodtak, hogy a vámtörvényre komoly várakozással tekintett a tisztelt Ház ugyanúgy, mint a gazdálkodói szféra. A plenáris üléseken elhangzott felszólalások szinte egybehangzóan fogalmazták meg az elvárásokat. Így sok képviselő emelte ki a vámtörvény gazdasági szabályozó szerepét, átláthatóságát; felhívt a a figyelmet annak költségvetési szerepén szükségszerűen túlmutató komplex szabályozási feladatára; továbbá osztotta a kormányzat véleményét, hogy az Európai Unióval vállalt jogharmonizációt a gazdaság átmeneti helyzetét és igényeit figyelembe véve fokoza tosan célszerű végrehajtani. A jó vámrendszer követelményeinek ismérveit is taglaló felszólalások piackonform felfogást képviseltek, de tisztában voltak azzal is, hogy a külkereskedelmi liberalizációt támogató korszerű vámtörvény követelményének nem mond e llent a szigorú, alapos és biztonságos ellenőrzésen nyugvó szabályozás. A törvényjavaslathoz érkezett indítványok zömmel azt tükrözik, hogy a szabályozó szerep erősítését szeretnék elérni, amivel alapvetően egyetértek. A javaslatok döntő része az anyagi jo gi szabályok köré csoportosul, amelyek közül az alábbiakat szeretném kiemelni: A vámterhek fedezetének, garanciáinak szabályai kérdésében, úgy vélem, sikerült kompromisszumos álláspontot kialakítani, amennyiben a törvényi szintű szabályozásba kerülnének a garanciák alapvető szabályai, ide értve a tevékenységi garanciák és kezességvállalási garanciák értékét is. A módosító javaslatok eredményeként árnyaltabb garancianyújtási követelmények fogalmazódhatnak meg az egyes garanciaigényeknél, így a vámügynöki eng edély kiváltásához az éves vámteherfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő, a vámraktározási tevékenység engedélyezéséhez 4 százalékos, a halasztott vámfizetési engedély megszerzéséhez pedig 8, illetve 24 százalékos garanciaigény fogalmazható meg. Közös véleményt sikerült kialakítani abban, hogy a garanciák mértéke elsősorban a kockázathoz igazítható. Ezzel biztosíthatóvá válhat a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés is, hiszen a jövedéki termékekre nyújtandó vámbiztosíték mértéke emelkedhet, és a törvény rendelheti el azt is, hogy e termékeknél csak a nyújtott biztosítékon belül élvezhető kedvezmény.
