Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1676 A profil szerinti összevonás nemcsak lehetséges, de kívánatos is volna, ez jelentős költségmegtakarítással, másrészt nagyon jelen tős hatékonyságnövekedéssel járna együtt. Az a sokszor hangoztatott vélemény, amely szerint akkor ellenőrizhetők jól a titkosszolgálatok, ha a struktúrájuk megfelelően tagolt és ezáltal átlátható, úgy vélem, a megszilárduló demokrácia viszonyai között már nem érv. Álláspontom szerint az országnak elég lenne egy hírszerzés és egy elhárítás. Nálunk nagyobb méretű és lakosságszámú országok kettő vagy három titkosszolgálatot működtetnek - például Ausztriát vagy Németországot is említhetem. Teljesen felesleges ö t titkosszolgálatot létrehozni. Nem osztom azt az álláspontot, hogy információs túlhatalom jönne létre az egy hírszerzés, egy elhárítás megvalósulásával. Információs túlhatalom ugyanis nem a szolgálatoknál, hanem az azokat irányító, felügyelő miniszternél vagy minisztereknél keletkezhet, akiknek nap mint nap jelentenek a szolgálatok. Megemlítem azt is, hogy a szolgálatok számának növelésével csökken az esély arra, hogy a kormány előtt hiteles kép alakuljon ki az ország nemzetbiztonsági állapotáról. Nem tudo m értelmezni a szakszolgálatnak önálló titkosszolgálattá minősítését, hiszen a titkosszolgálatok ismérveinek ez a szolgálat nem felel meg. Miniszter úr expozéjában említette, "megerősítésre került a szakszolgálat szolgáltató jellege". Pont ez a csak szolgá ltató jelleg teszi kétségessé azt, hogy ez a szolgálat önálló titkosszolgálatnak minősüle. Engem nem nyugtat meg teljesen az, ami a miniszteri expozéban elhangzott, hogy beterjesztésre kerül a parlamentbe a szolgálatok szervezetrendszerével kapcsolatban e gy országgyűlési határozati javaslat, amely azt fogja tartalmazni, hogy meghatározott időpontig a szolgálatok szervezetét felül kell vizsgálni és esetleges ésszerű változtatásokra lépéseket kell tenni. A jelen törvényjavaslat elfogadása után - mivel kéthar mados a törvény, és módosítása is csak kétharmados többséggel képzelhető el - mindenfajta módosítást esélytelennek látok a jövőben. (16.40) Ez a szervezetrendszer fog hosszúhosszú évekre konzerválódni. Már említettem: a szolgálatok feladatait elemezve sze mbetűnik, hogy ezek hatáskör és illetékesség szempontjából nem különülnek el élesen egymástól, az átfedések egyértelműek. Ez magában hordozza az egymás tudta nélkül, egyazon területen folytatott titkosszolgálati munka reális és kézzelfogható veszélyeit. Má r előre indukálja a szolgálatok közötti koordinálatlan és párhuzamosan folytatott titkosszolgálati tevékenységet. A területi illetékesség - a belföldön, illetőleg külföldön folytatott titkosszolgálati tevékenységet értem alatta - egyértelműen nem került re ndezésre. Ez ahhoz vezet, hogy a hírszerző szolgálatok a könnyebb ellenállás irányába dolgozva információkat Magyarország területén fogják megszerezni. Ezzel nem a funkcionális feladataiknak megfelelően járnak el az információszerzés terén. A korábbi terve zethez viszonyítottan az új tervezetből részben kikerült a szervezett bűnözés elleni feladatkör. Miniszter úr az expozéjában külön is szólt róla, hogy a szervezett bűnözést kiemelték a tervezetből, nem említette meg viszont, hogy az Információs Hivatal fel adatkörében a 4. § c) pontjánál a külföldi szervezett bűnözés elleni feladat megmaradt. Furcsának látom az egész problematikát, ami nem a klasszikus értelemben vett titkosszolgálati területek titkosszolgálati tevékenységi körbe való bevonásával kapcsolatos . Miről is van itt szó? A bűnözés elleni harc a rendőrség hatás- és feladatkörébe tartozik. A titkosszolgálatok sok országban másodlagos szereplőként, háttérszereplőként - természetesen nyomozó hatósági funkciók nélkül - részt vesznek egyes bűncselekményfa jták felderítésében. Generálisan kizárni e szervezeteket a bűnözés elleni harcból már csak azért is képtelenség, mert számos esetben a titkosszolgálati munka kapcsán olyan köztörvényes bűncselekményekre utaló információk birtokába jutnak, amelyek azonnali átadása a rendőrség részére nem lehetséges, a titkosszolgálatoknak saját hatáskörben kell még néhány további lépést tenni.
