Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1675 hogy a törvényjavaslat a kodifikáció lehetséges kellékeit, eszköztárát felhasználva megvalósítjae a fenti célok elérését, és a tervezet szabályai e célok elérése irányában hatnake. Úgy látom, alapvetően igen, azo nban nem lehet elmenni olyan kérdések mellett, amelyek - véleményem szerint - nem kellően rendezettek. Mindenekelőtt megemlítem, hogy a tervezet címe és tartalma önmagában is ellentmondásos. A tervezet szándéka és címe szerint a nemzetbiztonsági szolgálato król szól, azonban tartalmát megismerve eléggé világossá válik, hogy a leírtak csak az elhárító jellegű nemzetbiztonsági szolgálatok számára határoznak meg eljárási módokat, jogosultságokat és kötelességeket. A hírszerző jellegű szolgálatokra vonatkozóan p uszta megnevezésükön és feladataik felsorolásán kívül a tervezetben szinte semmi nem található. Ezért e törvényjavaslat címét helyesebb lenne talán úgy meghatározni, hogy "Törvényjavaslat az elhárító szolgálatokról". Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem tu dom, feloldhatóe ez az aránytalanság, féloldalúság a tervezet tartalmában. A tervezetből egyébként erősen kiérződik, hogy annak elkészítésekor a szolgálatok saját maguk számára határoztak meg feladatokat, ezeket nem egyeztették, vagy nem megfelelően egyez tették egymással, aminek az lett az eredménye, hogy a feladat- és hatáskörre vonatkozó döntést úgy delegálták magasabb szintre, hogy az eltérő véleményeket a magasabb szinttel nem közölték, ezáltal az indokolatlan párhuzamos működés feltételeit teremtették meg. E kérdéssel más aspektusból még foglalkozni kívánok. Tisztelt Ház! A javaslat szövegezése néhol nem konzekvens. A fogalmak értelmezését illetően például nem tudom, hogy a Btípusú biztonsági kérdőív 18. pontjában meghatározott "huzamosabb idő" mit je lent. Csak vélelmezni tudom, hogy a Ctípusú kérdőív szintén 18. pontjában meghatározott "hat hónapon túli időtartam" lehet ez a hosszabb idő. A tervezet 29. §ának (1) bekezdése tartalmazza "a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami sze rvek" kitételt. Sehol sem határozza meg azonban, hogy mely állami szervek minősülnek ilyennek. A fogalmakat egységesen és értelmezhetően kell egy tervezetben használni, a későbbi jogértelmezési zavarok elkerülése végett. A tervezeten végigvonul egy dilemma : ne legyen a titkosszolgálat hatóság, de közben a lehető legtöbb hatósági jogkört biztosítsa magának. Például: személyes szabadságot korlátozhat, lőfegyvert használhat, előállíthat - és sorolható lenne tovább. Ez a törekvés az európai megoldásokkal szembe n áll. A titkosszolgálatok feladatainak jellegéből alapvetően adódik a láthatatlan tevékenység, nem pedig a hatósági jogosítványok gyakorlása. A hatósági intézkedések törvényben megfelelő módon történő foganatosítására ismereteim szerint a szolgálatok tagj ai nincsenek is felkészülve. A törvénytervezet öt titkosszolgálatot nevez meg, ezzel tovább tagolja a jelenleg működő négy szolgálatot. E felsorolás kísértetiesen emlékeztet az 1990 előtti állapotokra. Ha összevetjük a korábbi felállással, akkor szinte tel jes azonosságot látunk. Információs Hivatal - ami egyenlő a III/Ies csoportfőnökséggel; Nemzetbiztonsági Hivatal - egyenlő a III/IIes csoportfőnökséggel; a Katonai Biztonsági Hivatal a III/IVes csoportfőnökséggel egyezik, a Nemzetbiztonsági Szakszolgála t pedig a III/Vös csoportfőnökséggel. A változás csak annyi, hogy a III/IIIas csoportfőnökség helyére a Katonai Felderítő Hivatal került. A titkosszolgálatok számának növelése azt jelzi, hogy a funkcionális szempontok kevésbé, a financiális szempontok pe dig egyáltalán nem játszanak szerepet, azaz nem igazán érdekes, hogy a szolgálatok működtetése mennyibe kerül. Ezt egyébként egyértelműen támasztja alá a törvényjavaslat 9. §ának a) pontja, amely lehetővé teszi, hogy egyes szolgálatok fejlesztéseiket, bes zerzéseiket különkülön hajtsák végre. Úgy tűnik, mintha az élet minden területén tapasztalható megtakarítási törekvések a titkosszolgálati szférára nem vonatkoznának. Az öt szolgálat létrehozásával meghagyják, illetőleg törvény által biztosítják a szolgál atok, illetőleg azok vezetői eltérő érdekeinek érvényesülését. A javaslatban kísérlet sem történik ezek ésszerű integrálására.
